A Petőfi Irodalmi Múzeum új szerzeményeiről sajtótájékoztatón számoltak be az intézmény munkatársai.
A hagyatékok nem egyszer
felbecsülhetetlen értékek hordozói, ezért nem mindegy, hogyan bánnak velük. A november
22-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott sajtótájékoztatón a 2019-es év új
szerzeményeiről kaphattunk hasznos információt.
Kalla
Zsuzsa gyűjteményi főigazgató-helyettes elmondta, számukra a múzeum alapját a
gyűjtemény jelenti, rendezvényeiket meghatározza a gyűjteményi anyag.
Komáromi Csaba főosztályvezető (Kézirattár) kifejtette, hogy az idei évben jelentős hagyatéki bővülés történt, többek között gyarapodott a Bertók László, Bella István, Rákos Sándor, Petri György gyűjtemény, és például Lovik Károly egyik előkerült cikke is bekerült a kézirattárba. Emellett a Juhász Ferenc, Lászlóffy Aladár-, Nagy Gáspár-, Mándy Iván-, Páskándi Géza-, Csiki László-, Vasadi Péter-anyag is gazdagodott. Érdekesség, hogy Szepesi Attila hagyatékában Pilinszky-versre bukkantak.
„Nagy
figyelmet fordítunk a dedikációinkra” – hangsúlyozta Bánki Zsolt
főosztályvezető (Könyvtár és Digitális Tartalomszolgáltató Főosztály). Kitért
rá, hogy hozzájutottak Babits Mihály édesanyjának dedikált kötetéhez, Karinthy
Frigyes Almási Emmának dedikált könyvéhez, s nemrég került a birtokukba Kosztolányi
Dezső zöld tintával Radákovich Máriának Visegrádon aláírt könyve.
„Az Előre című gyűjteményezett
emigráns lap Magyarországról került a PIM-be” – említette.
Kovács Ida főosztályvezető (Művészeti, Relikvia- és Fotótár) elmondta, hogy közel ezerötszáz tétellel növekedett a gyűjtemény, s hogy az anyagok hatvanöt százaléka portréból áll. Kiemelte, hogy a rajzaiból hamarosan kötetet megjelentető Tolnai Ottó számos rajzához is sikerült hozzájutniuk. Forgách Péter Petri Györgyről huszonöt év alatt készült számtalan rajza szintén bekerült a gyűjteménybe. Nagy László hagyatékából került a gyűjteménybe két, az 1970-es években általa, saját kezűleg fatáblára festett ikon, amelyen felesége, a szintén költő Szécsi Margit látható, illetve Ady Endre arcképe.
Benedek
Anna és Kemény Aranka tudományos főmunkatárs (Médiatár) a 2000 óta létező
kulturális intézményben, a Nyitott Műhelyben rendezett programok nyolc doboznyi
anyagának beszerzéséről számolt be, valamint egy rendkívül izgalmas
hanganyagról, amelyen Tandori Dezső olvassa fel saját verseit.
Veres
Miklós megbízott főosztályvezető (Múzeumi Dokumentációs Adattár) úgy vélte, fontos,
hogy intézménytörténetileg bővítsék a dokumentumokat.
Szeredi Merse Pál tudományos munkatárs (Kassák Emlékmúzeum) megemlítette, hogy a múzeumi állomány Kiss Ferenc magángyűjtőnek köszönhetően több száz anyaggal egészült ki. Az új szerzemények közt Kassák Lajos, Simon Jolán, Pán Imre, Bodri Ferenc és Uitz Béla kéziratai, levelei találhatóak meg.
Gajdó
Tamás tudományos főmunkatárs (Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet)
ismertette, hogy tizenegy, Fedák Sárit ábrázoló fotóhoz jutottak hozzá, illetve
Molnár Ferenc New Yorkból Somlay Artúrnak írt leveléhez, Páger Antal
önkarikatúrájához. „Páger úgy készült egy-egy szerepére, hogy lerajzolta a
figurát” – mondta.
Gajdó Tamás a Kultúra.hu-nak elmondta, egyes dokumentumokról még csak nem is tudnak, azonban felbukkanásukkor fontos volt megszerzésük. „Az a legjobb tárgy a múzeumba kerülő anyagok közül, amely aztán kiállítható, reprodukálható. A Somlay Artúr-hagyatékban sok ilyen van” – jegyezte meg. „Most például a Ruszt József Stúdiószínház próbáiról és előadásairól készült filmekről folyik tárgyalás, hogyan kerülhetnének be a gyűjteményünkbe” – válaszolta arra a kérdésre, jelenleg milyen anyagok beszerzésén dolgoznak. Az idén a gyűjteménybe került anyagok közt büszkeségként említette Nóti Károly író, humorista, forgatókönyvíró hagyatékát.
Fotók: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
