Az ősbemutatót 2011-ben tartották a békéscsabai Jókai Színházban, Szomor György rendezésében. A Budapesti Operettszínház előadását Vincze Balázs állítja színpadra, akit a nézők a La Mancha lovagja, valamint a Jekyll és Hyde című nagy sikerű musicalek rendezőjeként is ismerhetnek. A librettót Pozsgai Zsolt drámaíró jegyzi, a főbb szerepekben pedig Szomor György, Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Füredi Nikolett, Gubik Petra, Széles Flóra, Kocsis Dénes, Sándor Péter, Kerényi Miklós Máté, Gömöri András Máté, Cseh Dávid Péter, valamint Szerényi László láthatók.
Vincze Balázs a korábbi olvasópróbán arról is beszélt, hogy a Budapesti Operettszínház előadásához készült új dalokkal új musical is születik. Meglátása szerint Dumas, az alkotó maga az időtlenség és a szabadság. Az előadásban látható jelenetek minden néző számára megajánlják a személyes kapcsolódás lehetőségét. A rendezői koncepció a valóság és a képzelet határmezsgyéjén egyensúlyoz, és a darab a főhősnek az igaz szerelemre, valamint a végtelen szabadságra való törekvése mellett arról is szól, hogy vajon meddig tudja az ember a dühéből fakadó bosszúvágyát morális keretek között tartani? Pozsgai Zsolt – ahogyan fogalmazott – belső késztetést érzett arra, hogy megírja a darabot. Eredetileg prózai műnek szánta, de alkotótársaival arra törekedtek, hogy a musicalben is megfogják a regény lelkét. Szomor György hozzátette, hogy némileg megváltoztak és kibővültek a színpadi szövegek és mindhárman egyetértettek abban, hogy az eddigi próbák alapján a Monte Cristo grófja alkotói, énekes színészei és közreműködői igazán elkötelezettek a bemutatóval kapcsolatban.
A valóság és a szürrealitás misztikumát a látványvilág is megjeleníti. Ahogyan az évekig utazó hajós vizsgálja az éjszakai égboltot és követi a szelek járását, vagy éppen felkészül a tomboló viharra, a szakadó esőre, majd a szinte semmiből érkező ragyogó napsütésre, a díszlet is ehhez hasonlóan boncolgatja az igazi, és a már-már hihetetlen történetek kapcsolatát. Túri Erzsébet a regényben megfogalmazott gondolatok és érzelmek, a szerelem, a bosszú, a kapzsiság, a becsvágy és az együttérzés sokféleségét alapul véve, gyorsan és dinamikusan változó, mozgalmas, sokrétű térkonstrukciót képzelt el a rendezővel együtt. Az előadás jelmezeit Füzér Anni tervezte. A kosztümöket sajátos színdramaturgia jellemzi, illeszkedve az előadásban látható számos helyszínhez.
A nyitóképen Dolhai Attila, Szomor György és Homonnay Zsolt. Fotók: Juhász Éva