Bemutatók, kisfesztiválok, újdonságok – egy hónap múlva nyílik a Szentendrei Teátrum

Már a művészek érkezése sem volt szokványos, hiszen többen közülük kishajóval érkeztek a Szentendrei Teátrum 54. évadát beharangozó eseményre. A nagy hagyományú fesztivál különleges atmoszféráját a dunai helyszín mellett Tímár Sára és Bereczki Zoltán idézte meg, de az idei év előadói közül jelen volt mások mellett Fischl Mónika énekes, Németh Kristóf, Magyar Attila színművészek, Kovács D. Dániel színházrendező, Ács Péter, a Danubia Zenekar ügyvezetője és Balázs János zongoraművész is.

Lőrinczy György köszöntőjében egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy sok nagyszerű művész él Szentendrén és környékén, a Teátrum számára pedig fontos, hogy a dunakanyari művészek is megjelenjenek a fesztiválon. A sajtótájékoztatón kiderült az is, hogy bár idén rövidebb a Teátrum, a programok számában – ez 28-at jelent – azonban ez nem látszik, és továbbra is a minőség, az egyediség és a sokszínűség jellemzi a rendezvényt.

Az igazgató az idei évadot ismertetve kitért arra is: nem hisz a gyűjtőkampányokban a kultúra területén. „Én abban hiszek, hogy a közönség úgy segíthet, ha megveszi a jegyet, és örömmel látjuk, hogy az elmúlt évek nehézségei alatt sem veszítettük el a közönségünket, akiknek nagy része a környéken élőkből tevődik össze. Olyan törzsközönségünk van, aki hisz abban, hogy ha idehozunk egy programot, azt érdemes megnézni.”

Az idei évadot többek között bemutatók, minifesztiválok és barokk muzsika jellemzi – derült ki már a sajtótájékoztató elején. Ebben az évben négy, koprodukcióban készült bemutatót láthat a közönség: a Nagyváradi Szigligeti Színházzal együttműködve az Én, a féreg – Kafka kabarét, a Benoit Produkcióval közösen színpadra állított Üvöltő szelek című ősbemutatót, A díva és a férfi(ak) című komédiát operaáriákkal és Rost Andrea főszereplésével. Mint elhangzott, az előadás egyszerre kínál színházi élményt és világszínvonalú áriaestet, valamint a darabból sok minden megtudható a nemzetközi hírű operadíva életéről és az operavilág kulisszatitkairól. A produkciót a Teátrum a Rost Andrea Művészeti Alapítvánnyal és a VeszprémFesttel karöltve mutatja be a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa támogatásával. Az Aki túsz, aki nem, jövök! című túszkomédiát kifejezetten Beleznay Endrére és Magyar Attilára írták. A Fórum Színházzal készült koprodukcióban improvizatív és interaktív játékban vesznek részt a színészek a nézőkkel.

Saját ősbemutató a Hol tekeregsz, királylány? című szentendrei mesekalandozás, amelynek keretében a gyerekek zegzugos sikátorokban keresik majd a királylányt helyi macskák segítségével, miközben megismerik a város néhány történelmi személyiségének életét. A Teátrum és a Mutasd Magad Művészeti Mozgalom játéka a nyár folyamán hat alkalommal várja a kalandvágyó gyerekeket.

Európa nyári, régizenei fesztiváljainak hangulatát hozza ismét Szentendre belvárosába a Barokk Udvarlás elnevezésű háromnapos kisfesztivál, amelynek helyszínei a Városháza udvara mellett a történelmi épületek hűs udvarai lesznek. A barokk Nápoly, Róma és Velence muzsikáját a kiskoncerteken ingyenesen élvezheti a közönség szerte a városban, míg a nagykoncerteken jeggyel a főhelyszínen. Továbbá ebben az évben is lesz Cziffra Fesztivál: idén a Budapest Ragtime Band koncertje idézi meg a nagy zongoristát, és látható lesz a vadonatúj Cziffra-dokumentumfilm is. Igazi csemegének ígérkezik Bősze Ádám és László Ferenc előadása, a Cziffrázva, amely a művész életét és portréját rajzolja meg, és idén is megtekinthető lesz a Cziffra György életét felvillantó fotókiállítás, amelynek helyszíne a Városháza.

A Teátrum régi partnerei közül itt lesz az Orlai Produkció és a Rózsavölgyi Szalon, de más sikeres produkciók is láthatók majd, a fellépő színművészek között pedig minden generáció képviselteti magát. A nagy nemzedékből ismét eljön Molnár Piroska; Mácsai Pál és Máté Gábor a Különkiadás című esten ad ízelítőt Esterházy Péter és Örkény István műveiből Lukács Miklós cimbalomművész közreműködésével. A középgenerációt Bereczki Zoltán képviseli akusztikus stand-up estjével. Fischl Mónika latin koncerttel érkezik, Józan László és Ullmann Mónika a Válásguru című vígjátékban lép fel, Ónodi Eszter Szűcs Gabival híres nők szerelmi életéről mesél-énekel, míg Formán Bálint, Mátyássy Bence és Tornyi Ildikó az Üvöltő szelek című musicalt játsszák-zenélik el. A fiatalokat többek között Zsigmond Emőke, Brasch Bence, Rohonyi Barnabás és Gubik Petra képviselik.

Erre a nyárra is visszatér a tavaly Szentendrén bemutatott Macskadémon című abszurd musical-komédia és a szintén tavaly nyáron debütált Az úrhatnám szolgáló című Pergolesi-vígopera. A Danubia Zenekar Mélyből a magasba című nagykoncertje Schubert, Mozart és Beethoven zenéjével hív bécsi kalandozásra, Tímár Sára lemezbemutató koncerttel érkezik Ének a határtalanról címmel, népdalokkal és megzenésített Weöres Sándor-versekkel. Műsora azért is különleges, mert saját szerzeményei is felcsendülnek, a szerzőtárs Szabó Dániel. Szvorák Katalin augusztus 20-án Vigadj, boldog Pannónia! című ünnepi koncertjével, népénekekkel, népdalokkal és zsoltárokkal várja a közönséget.

Villáminterjú Lőrinczy Györggyel

A sajtótájékoztató után a Szentendrei Teátrum sikerének titkáról kérdeztük az igazgatót, Lőrinczy Györgyöt.

Mi teszi egyedivé a Szentendrei Teátrumot, és mitől emelkedik ki a többi hasonló nyári színházi fesztivál közül? Mi az a nagy truváj, amit a Szentendrei Teátrum nyújtani tud?

Nem hiszek a nagy truvájokban – én a kis truvájokban hiszek. Amikor 54 évvel ezelőtt Békés Andrásék megalapították a Szentendrei Teátrumot, annak az volt a különlegessége, hogy a Fő téren zajlottak az előadások, és maguk a házak voltak a kulisszák. Sajnos ebből a szempontból is nagyon sokat változott a világ, ma már nem lehetséges az, ami a ’60-as, ’70-es években volt, hogy a Fő tér hetekre élő díszlet lehetett. Ugyanakkor a mostani Barokk Fesztiválon és a gyerekprogramokon keresztül megpróbáljuk bemutatni a belváros zegzugait.

A városnak van egy speciális, egyedi hangulata, körülveszi egy különleges környezet, de ami talán ennél is fontosabb, azt Kovács Adél fogalmazta meg pontosan: egy intézmény vezetője, mentalitása, ízlése, lelkülete óhatatlanul meghatározza egy fesztivál hangulatát. Azt gondolom – és szeretném hinni –, hogy rám jellemző egyfajta minőségérzékenység és antisznobizmus, mert én a könnyűzenétől az alternatív színházig tényleg nagyon széles palettát szeretnék bemutatni. És figyelni kell arra is, hogy mindenki találjon valamit, amihez vonzódik, amire kíváncsi, és azt, ha lehet, a legmagasabb színvonalon kapja meg. Teljesen más a szervezői, menedzseri attitűd, amikor egy városban, illetve egy régióban szervez az ember fesztivált. Egy nagyvárosban megengedheti magának, hogy egyfajta közönségréteget, vagy egy műfajhoz vonzódó közönséget szolgáljon ki. A Teátrumnak talán ez a különlegessége, mert más fesztiválok inkább specializálódnak. Itt a sokszínűség és a minőségi elvárás teszi egyedivé a programsorozatot.

Hogyan lehet évről évre megújulni?

Ha az ember igazán szereti ezt a szakmát, akkor természetes ambíciója a megújulás. A szakmai alkalmasság egyik kritériuma, hogy az embernek legyen ambíciója, és hogy minden évben legyen valami újdonság. Az számomra nagyon megtisztelő, és nagyon szerencsés dolog, ha az embernek jó kapcsolatai vannak a szakmában, mert akkor remek ötletek jönnek be, amik közül csak válogatni kell. Ha valami eredetiről hall az ember, akkor egyből lecsap rá, hogy nahát, ez milyen érdekes. És nagyon sok jó ötlet érkezik másoktól. A nyitottság azért is fontos, hogy ötletekkel keressék meg az embert. Nem nekem kell mindent kitalálni, csak nyitottnak kell lennem a jó kezdeményezésekre.

Nyitókép: (Balról jobbra:) Lőrinczy György, Illés Szabolcs, Kiss Eszter Veronika, Fülöp Zsolt polgármester, Tímár Sára, Fischl Mónika, Vitályos Eszter miniszterhelyettes és Németh Kristóf. Fotó: Weszelits András