– Széchenyi Zsigmond, Kittenberger Kálmán és Fekete István nagy triászával kapcsolatban az igazság az, hogy az első kettő írásai elsősorban azok számára kedvesek, akiknek valamilyen affinitásuk van a vadászathoz, könyveik a vadászat világán belül maradnak. Fekete István ezzel szemben olyanokhoz is el tudja juttatni a természetben levés érzését és filozófiáját, akik soha életükben nem vadásztak, horgásztak, legfeljebb kirándulni jártak az erdőben – mondta el a film díszbemutatóján Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. – Aki elolvassa a Tüskevárt, azt egy életre megérinti a természet – fogalmazott, kiemelve: azért különösen fontos ez, mert a mai világban a gyerekek egy része nagyon keveset tud a természetről.
Semjén Zsolt elmondása szerint sok ember Bambival azonosítja az őzet, de ennek a mesefigurának semmi köze sem az őzhöz, sem a természet rendjéhez. Fekete István állathősei azonban olyanok, hogy bennük van mindaz a pozitívum, ami Bambiban is, mégis hűségesek a természet rendjéhez, a valósághoz – emelte ki.
Az állatvilágnak a természettől elszakadt humanizálása nagyon könnyen az ember dehumanizálásához vezethet. Minden lénynek meg kell adni a neki járó tiszteletet, méltóságot, védelmet, de a természet szerint neki járó módon – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Kovács Zoltán, a négy nap múlva nyíló Egy a természettel – Vadászati és természeti világkiállítás megvalósításáért felelős kormánybiztos emlékeztetett arra, hogy éppen egy hete, szintén az Uránia filmszínházban mutatták be a Kittenberger Kálmánról szóló filmet.
Két és fél évvel ezelőtt ugyanis a világkiállítás szervezői nagy vállalást tettek: nemcsak a vadvilágról, a fenntartható gazdálkodásról, a vadgazdálkodásról szóló tudást, az ország természetei értékeit mutatják meg, hanem egyúttal a vadászati irodalom és a vadgazdálkodás legnagyobbjai esetében a kultuszépítés feladatát is magukra vállalják – idézte fel.
Széchenyi Zsigmondról és Kittenberger Kálmánról már készült film, Fekete István regényeit pedig ki ne olvasta volna – vetette fel Kovács Zoltán, hozzátéve: Magyarország egyik legolvasottabb írójáról van szó, akinek műveit több mint tizenötmillió példányban adták ki, és tizenkét országban, tizennégy nyelven jelentek meg írásai.
Ideje azonban megemlékezni arról, hogy Fekete István munkásságának nem a gyerekirodalom a legfontosabb eleme. Azt agyonhallgatta a kommunista rezsim, amely megpróbálta az írót megtörni, és arra kényszerítette Fekete Istvánt, hogy az ifjúsági irodalomban teljesítse ki magát – idézte fel.
Ezzel a filmmel nemcsak a természetről író embernek állítunk emléket, hanem elkezdhetjük törleszteni azt a restanciát, amellyel a magyar irodalom tartozik Fekete Istvánnak – mondta el Kovács Zoltán.
A Nemzeti Filmintézet és a Takarékbank támogatásával 2021-ben készült film kordokumentumok, a családtagokkal készített interjúk, valamint irodalmi anyagok alapján kalauzol végig az író életének történelmi fordulópontokkal tűzdelt, sorsfordító pillanatain.
A bereki ember főszerepeit Szabó Sipos Barnabás és Bodrogi Gyula játssza; a rendező Bertha Lívia, fényképezte Szepesi Dávid, a producerek Kovács Zoltán, Lajos Tamás és Vida József.
A nyolcvanperces filmet vetítik a Vadászati és természeti világkiállításon, tévépremierjét a Duna Televízióban tartják, október 4-től pedig az Uránia Nemzeti Filmszínház is műsorára tűzi A bereki embert.
A nyitóképen Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, producer, Vida Bálint szereplő, Bodrogi Gyula Kossuth-díjas színművész, a film egyik szereplője, Szabó Sipos Barnabás színművész, a film főszereplője, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kovács Zoltán, az Egy a természettel – Vadászati és természeti világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, producer A bereki ember című dokumentumfilm díszbemutatóján az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
