A Bartók Pagony könyvesbolt adta lehetőségek, a sok játék és mesekönyv alkalmat nyújtott arra, hogy – ha csak a kötetbemutató erejéig is, de – kicsit mindannyian visszafiatalodjunk, visszaemlékezzünk gyerekkorunk legszebb meséire, óvodás kori élményeinkre.
A Molnár György által megzenésített Bertóti Johanna Ceruza című vers, illetve egy Szabó Borbála-mese megalapozta azt a kellemes hangulatot Gál Réka Ágota színésznő, a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős diákjának felolvasásában, amelyben a gyerekkor tapasztalatai és a felnőtt világból szerzett impressziók összekapcsolódnak.
Harcos Bálint író-költőnek édesapja csupán egyetlen egyszer mesélt egy balatoni nyaralás során, de ez az alkalom meghatározó élményként maradt meg neki. „Ezért is tudom minden apának tanácsolni, hogy ugorjanak fejest ebbe a kalandba, meséljenek a gyerekeiknek, mert később ők biztosan emlékezni fognak rá” – javasolta az író.
Az esti meseolvasások pedig ihletforrásként is szolgálhatnak, Nyulász Péter IBBY díjas író első – négy-öt éves korában írt – gyerekverse is ezt bizonyítja. Harmath Artemisz, az Apa olvas gyerekkönyv ötletgazdája és szerkesztője a magyar népmeséket kedvelte igazán, kedvence a Fehérlófia, főként azért, mert abban mindig jön egy újabb s váratlan fordulat.
Orosz Annabella könyvillusztrátor első apás-olvasós élménye viszont nem a mesékre épül, hanem a Dacia autó technikai könyvére. „Ezeknek az apáknak a generációja nem adott akkora helyet a meseolvasásból származó kapcsolódásnak” – mondta a képzőművész. A kötet meseszép rajzai összefogják a különböző hangú írásokat , amelyeket egyaránt tud értelmezni a gyerek és a felnőtt is.
A könyv címét boncolgatva azt is megtudhattuk, hogy kutatások bizonyítják, ha két-három éves kor előtt a gyerek az édesapja hangján hallja a mesét, illetve ő teszi fel a meséhez kapcsolódó kérdéseket, az nagyobb mértékben növeli a szöveg jelentőségét, jobban fejleszti a gyerekek kognitív képességeit.
„Azt is észrevették, hogy az édesapák kérdései eltérők. Ők legtöbbször elvonatkoztatnak a szövegtől, arra ösztönözve gyerekeiket, hogy saját élményeiket, tapasztalataikat is hozzákapcsolják az elhangzottakhoz. Magasabbra teszik a lécet a szellemi kihívások terén, és ez bizony nemcsak a nyelvi képességeknek a területét fejleszti, hanem a kreativitást is, sőt, még az iskolai tanulmányokra is nagyon jó hatással van” – magyarázta a szerkesztő.
A kötet egyszerre épít a hagyományokra, miközben progresszív is. Előre mutat, és arról is beszél, ami megérinti ma a gyerekeket. Ennek értelmében pedig ez a válogatás egy lépcsőt, egy hidat jelent a két szempont között. Harmath Artemisz azt is elárulta, hogy a kötetben olvasható meséket és verseket nem öncélúan gyűjtötte egy kötetbe, ezek tulajdonképpen gyerekkedvenc olvasmányok, amelyek országszerte meghódították a lurkók világát.
A bemutatót követően a jelenlévő szerzők dedikálták a kötetet, Orosz Annabella vezetésével pedig egy illusztrációs workshopon is részt vehettünk.
