Az idei Budapest Music Expo rendezvénysorozat keretein belül mutatkozhatott be a Cseh Tamás Program október 2-án. A Cseh Tamás Program standját körbevevő forgatagban ismertették a Program eddig elért eredményeit, jövőbeni döntéseit és elképzeléseit.
Elsőként Bajnai Zsolt, a Cseh Tamás Program Ideiglenes Kollégiumának vezetője ismertette a Programmal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Két évvel ezelőtt, amikor is ?a Parlament meghozta azt a döntést, hogy az üres adathordozók után szedett jogdíjak 25%-át az NKA-hoz irányítja?, még nem tudták, hogy mi legyen ennek a bevételi forrásnak a sorsa ? nyilatkozta Bajnai Zsolt. Az Országgyűlés Kulturális- és Sajtóbizottságán belül ekkor kezdeményezték a Cseh Tamás Program elindulását, melyet 2014. május 12-én jelentett be Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztere és L. Simon László, az NKA korábbi alelnöke. ?Akkor már tudtuk, hogy az első évben nem 300 millió forint, hanem egy kicsivel több áll a Program rendelkezésére, viszont azt, hogy az összeg végül 500 millió forint lesz, ezt 2014 májusának végén derült ki? ? nyilatkozta, amikor is világossá vált, hogy az üres adathordozók után szedett jogdíjak negyede jóval nagyobb forrásbevételt jelent, mint korábban tervezték.
?Meglehetősen hosszas egyeztetés eredményeképp jöhetett létre a Program: ebben részt vettek zenészek, koncertszervezők, olyanok, akik a korábbi zenei programjaink során klubokat vezettek, zenei szervezetek képviselői. Jóval száz fölött lehet azoknak a száma, akik élőben vagy írásban hozzátehettek a Cseh Tamás Programhoz? ? tájékoztatta az érdeklődőket Bajnai Zsolt. Ezt követően a projekt alprogramjait is ismertette, melyek között a különböző zenei klubok, rendezvényhelyszínek támogatása kiemelt helyet tölt be. Hiszen ? ismertette ? a vidéki koncerthelyszínek számára nem térültek meg azok a kiadások, melyek egy-egy zenei produkció megszervezésével együtt jártak. Ezek a tényezők pedig a könnyűzenei intézmények, szórakozóhelyek megszűnéséhez is vezethetett volna, amelynek ?nem csak az induló zenekarok látják a kárát, hanem az egész magyar könnyűzene-ipar is, mert egyszerűen nincs hol fellépni, nem lehet koncertturnékat szervezni? ? hangoztatta. A Cseh Tamás Program másik fontos része az előzenekari alprogram, amelynek egyik előirányzott célkitűzéseként emelte ki azt, hogy ne a kisebb fellépőknek kelljen anyagiakban hozzájárulni a koncertek, turnék megszervezéséhez. Bajnai Zsolt többek között a Nemzetközi piacra jutást segítő pályázati lehetőséget is szóba hozta, mint a 2014/2015-ös év sikeres, a Cseh Tamás Programhoz köthető projektet ? meglátása szerint a magyar zenekarok eddig kevésbé érvényesültek a külföldi zenei színtereken, viszont az erre szánt anyagi források segítséget nyújthatnak ebben a vonatkozásban is. ?Sokakhoz eljutott a program neve, illetve az általa támogatott rendezvények is? ? állapította meg.
Bajnai Zsolt előadásának második részében a Program jövőjére vonatkozó tervekről számolt be, melynek az egyik legmeghatározóbb tényezőjeként tartja számon azt, hogy 975 millió forinttal gazdálkodhat a projekt. Így nagyobb mozgástér válik elérhetővé a Cseh Tamás Program bővítésére. Egyik fontos terveként említette, hogy minden megyében legalább egy zenei klub számára támogatást nyújtanak abban, hogy minden hónapban kettő, a Programban részt vevő együtteseknek a koncertjeit lebonyolíthassák, valamint a produkciók kiterjedtebb marketingjét is finanszírozzák majd. Illetve újabb alprogramok létrehozását helyezte kilátásba, közülük, amelyhez a legnagyobb reményeket fűzi, a könnyűzenei oktatás elindítása az általános- illetve középiskolákban.
A programblokk második részében Bajnai Zsolt L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkárával beszélgetett. Elsőként a Cseh Tamás Program anyagi hátterét tisztázták. ?A kecske is jól lakott és a káposzta is megmaradt? ? összegezte azt a belátást, hogy az üres adathordozók utáni jogdíjak 25%-át ítélte oda az Országgyűlés a NKA-nak. ?A politika van nehéz helyzetben, ha a szakma a politikai ostorozások közepette nem ad muníciókat számára? ? mondta el L. Simon László, mely meglátása szerint a nagyobb körű szakmai egyeztetések akadályaként léphet elő ? ennek példájaként hozta fel az ÁFA-csökkentéssel kapcsolatos konzultációk hiányát, megalapozatlanságát.
A könnyűzene-ipar állami támogatását hangsúlyozta ezt követően a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára ? köztük kiemelve a fesztiválok finanszírozását, a kedvezményes adókulccsal történő fesztiváljegyek értékesítését, a szerzői jogi jogszabályozások szükségességét, a vele kapcsolatos kiterjedtebb párbeszédet ?, hiszen a legfontosabbnak a zenészek pozícionálását tartja nem pusztán a magyar, hanem a határon túli zenei területeken is.
Fotó: Csákvári Zsigmond
