Bali János, az intézet igazgatója a rendezvény megnyitóján elmondta: Mátyás király udvara Európa egyik kulturális központja volt, Itália után az elsők között itt jelent meg a reneszánsz. Kálmáncsehi Domonkos paraszti családból származott, székesfehérvári prépost, majd váradi püspök lett, ellátott diplomáciai feladatokat, és könyvgyűjtő volt. Könyvtárából négy kódex maradt fenn, melyeket Magyarországon készítettek és reneszánsz stílusban díszítettek.
A magyarság ezeréves Kárpát-medencei történelme során felmérhetetlen tárgyi és szellemi örökséget hagyott hátra, ezek jelentős része azonban az évszázadok során megsemmisült. Különösen igaz ez a török kor előtti időszakra, becslések szerint a mintegy 50 ezer kódexnek csupán töredéke maradt fenn. Ezért különösen fontos, hogy a még meglévő kulturális örökséget felkutassuk és megőrizzük – mondta az igazgató.
Hozzátette: a kutatóintézet célja, hogy a közönség számára hozzáférhetővé tegye ezeket a kulturális kincseket, ezért a Kálmáncsehi Domonkos könyvtárából fennmaradt négy kódex közül két évvel ezelőtt elkészült a New Yorkban őrzött, breviáriummal egybekötött misekönyv fakszimile válogatása. Most megjelenik a Párizsban őrzött 1492-es misekönyv hasonmás kiadása, és már folynak a tárgyalások a Zágrábban és az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött kódexek fakszimiléjének elkészítéséről is – mondta Bali János.
A díszes, ékszerdobozszerű kódex tartalmilag a hazai és osztrák liturgikus hagyományok összefonódását mutatja. Díszítése pedig különleges foglalatát adja mindazon könyvfestészeti stílusoknak, amelyek Mátyás uralkodásának utolsó éveiben a budai műhelyben kialakultak. A kódex rendkívül fontos forrás a hazai reneszánsz művészet története számára.
Fotók: Purger Tamás / MTI
