A filmet Mészáros Márta az egészségi állapota miatt nem tudta elkísérni Cannes-ba, de jelen volt a vetítésen, és a nézőket személyesen köszöntötte az operatőr, Jancsó Nyika, aki az alkotás restaurálásában is részt vett. Azt mondta, hogy a világhírű Napló-sorozat első részében saját fiatalkorát dolgozta fel Mészáros Márta, a filmet 1981 és 1982 fordulóján forgatták, a rendezőnő Kirgíziában töltött gyerekkorának helyszínein játszódó jeleneteket Észak-Szlovákiában rögzítették, miközben a szomszédos Lengyelországban Wojciech Jaruzelski tábornok 1981 decemberében kihirdette a hadiállapotot, s a puccs kihatott a teljes keleti blokkra.
Bár a filmet nem tiltották be, másfél évig nem vetítették moziban, és egészen addig csak hivatalos körökben volt látható, amíg a cannes-i fesztivál 1984-ben be nem válogatta a programjába. Miután az alkotás elnyerte a zsűri nagydíját, Magyarországon is láthatta a nagyközönség.
1984-ben olyan filmek szerepeltek a versenyprogramban, mint Wim Wenders Párizs, Texas vagy John Huston A vulkán alatt című alkotása, ezért a magyar stáb nem is számított díjra. Az elismerés mellett külön örömet jelentett az alkotóknak, hogy a díjnak köszönhetően a filmet számos országban bemutatták.
A vetítés előtt a fesztivál a száz éve született Jancsó Miklósról is megemlékezett egy, a filmjeiből összeállított kétperces montázzsal, amelyet fiai, Jancsó Nyika operatőr és Jancsó Dávid vágó állítottak össze.
A cannes-i fesztivál immár hatodik alkalommal válogatott be a Nemzeti Filmintézet által restaurált magyar klasszikust a Cannes Classics elnevezésű programba.
Mészáros Márta, aki idén ünnepli kilencvenedik születésnapját, a világ legjelentősebb női filmalkotóinak egyike, Agnes Varda és Vera Chytilová pályatársa. Szerzői filmeket 1968 óta rendez. Egész életművét végigkísérték az árvaság, a női identitáskeresés, a szeretetvágy, az elmagányosodás jellegzetes témái. Öntudatos nőalakjainak lázadása mentén olyan szociológiai hátteret rajzolt fel a hetvenes évek Magyarországáról a női lélek nézőpontjából, amilyet senki más.
Noha a forgatókönyvet még a hatvanas években megírta, csak tizedik filmje után, 1980-ban kezdhette el a gyerekkori Naplók küzdelmes élettörténetének leforgatását. Apját, Mészáros László Kirgíziában élő szobrászművészt a háború kitörésekor bebörtönözték és kivégezték, anyja tífuszban meghalt, ő egy szovjet nevelőintézetbe került, elárvultan tért vissza Magyarországra a háború után, ahol örökbe fogadták.
A rangos nemzetközi sikereket arató Napló-tetralógia első darabja a Napló gyermekeimnek, ahol Mészáros Márta alteregójának, Julinak, a makacs kamaszlánynak (Czinkóczi Zsuzsa) lázadásán át látjuk a kiépülő sztálinista rendszer hazugságait. A tabutörő Napló megmutatta, hogyan importálta a keleti blokk a Szovjetunióból a kommunista diktatúrát.
A rendezőnő csak a film felének leforgatása után nyújtotta be a forgatókönyvet engedélyezésre, ami azt eredményezte, hogy 1981 januárjában betiltották a közben elkészült alkotást. Több mint két év elteltével, elsősorban külföldi nyomásra, a szovjet filmrészletek magyarra cserélése és más kisebb változtatások után sikerült kiszabadítani a dobozból, hogy 1984-ben Cannes-ban megkezdhesse példátlan sikersorozatát. Már abban az évben több mint ötven országban mutatták be.
A Napló gyermekeimnek teljes körű restaurálása a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum és Filmlabor igazgatóságok együttműködésében készült, Jancsó Nyika operatőr közreműködésével.
Nyitókép forrása: filmarchiv.hu
