Bemutatták a velencei biennálé magyar pavilonját

Egyéb


velenceipavilond__hb20070509012.jpg
Andreas Fogarasi, a 30 éves, bécsi születésű, magyar származású építőművész, Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára, Petrányi Zsolt nemzeti biztos és Timár Katalin kurátor az 52. velencei biennále magyar pavilonjának makettjével. MTI Fotó: Honéczy Barnabás 
 

(MTI) - Andreas Fogarasi alkotása egy háromszáz négyzetméteres, hat vetítőboxot tartalmazó videoinstalláció. A néhány személyes kis vetítőterekben hat budapesti művelődési házat bemutató, pár perces kisfilm fut majd a június 10-én nyíló biennálén.
    Egy különleges alkotó különleges tematikájú projektjének nevezte a nemzeti stand pályázaton kiválasztott műalkotását Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) szakállamtitkára.
    Hozzátette: a magyar származású osztrák művész alkotása beleillik a nemzetközi képzőművészeti élet közbeszédjébe.
    "Mindenkinek mást mond majd, de ez az egyik érdeme" - mondta a politikus azokról a filmekről, amelyek a művelődési házak épületét és belső tereit minimalista eszközökkel, túlnyomórészt emberek nélkül mutatják. A filmek alatt utcazaj, háttérzaj, olykor zene vagy beszélgetésrészlet hallható, illetve néhány képkockán felirat olvasható. A pavilonban katalógus is az érdeklődők rendelkezésére áll, amelyben a művelődési házak rövid leírása, története olvasható.
    Nem mindegy, hogy tekintünk ezekre a kulturális terekre, kulturális emlékeinkre, hogyan szakadnak ki ezek a terek a közéletből és az emlékezetből - összegezte a tárlat mondanivalóját a szakállamtitkár.

    A filmek a budai MOM, a mátyásföldi Ikarus, a kőbányai Pataky, a VIII. kerületi Gutenberg, az óbudai, valamint a budafoki Kusza művelődési házat mutatják - ismertette Tímár Katalin, a projekt kurátora.
    Elmondta: a válogatás szempontja az volt, hogy a videoinstalláció különböző korokban, illetve építészetileg és társadalmilag is különböző indíttatásból épült kultúrházakat mutasson be.
    A "miniatűr mozikban" látható felvételek nem szociológiai dokumentum-filmek, hanem szubjektív eszközökkel a kultúra helyzetének, helyszíneinek, struktúrájának változását idézik.
    "Nem az a cél, hogy az embereket furcsa helyzetben pellengérre állítsa, a kultúra fő áramához képest szokatlan tevékenységekben mutassa" - közölte a kurátor azzal kapcsolatban, hogy a felvételeken minimális az emberi jelenlét.
    Andreas Fogarasi, 1977-es születésű képzőművész elmondta: a kultúra "perifériára szorult színhelyeiről" van szó, olyan intézményrendszerről, amely sok országban létezik, de Ausztriában például nem.
    "A filmek mesélnek arról, hogy milyen helyen, milyen fajta kultúrát élvezünk, alkotunk, látunk" - jegyezte meg, hangsúlyozva a felvételek történelmi vonatkozását, valamint azt, hogy "nagy szimpátiával, de nem nosztalgiával" tekint a művelődési házakra.
    A kultúrházakat építészeti szempontból kívánta bemutatni, valamint a terekben rejlő lehetőségekre kívánta felhívni a figyelmet - mondta az alkotó azokra az újságírói kérdésekre, amelyek azt firtatták, vajon mit üzen a többnyire teljesen üres állapotban filmre vett, amúgy manapság is igen népszerű budapesti kultúrházak képe.
    Az OKM az idén 48 millió forinttal támogatja a nemzeti stand létrehozását a 52. Velencei Képzőművészeti Biennálén, amely június 10. és november 21. között kap helyet a velencei Giardini di Castello területén.