Bereményi Géza Kossuth- és József Attila-díjas írónak, Balázs Béla-díjas filmrendezőnek ítélték oda idén a Kölcsey-emlékplakettet.

Az irodalmi elismerést a magyar kultúra napja alkalmából tartott vasárnapi szatmárcsekei ünnepségen vette át a díjazott.

A hagyományosan a református templomban megtartott, ökumenikus istentisztelettel egybekötött eseményen az írót méltatva Bölcskei Gusztáv, a társaság elnöke laudációjában hangsúlyozta, hogy Bereményi Géza „beletartozik a magyar kultúra szövetébe", munkássága azt is megmutatja, hogy az igazi kultúrának nemzedékeket és közösséget összeragasztó funkciója van.

„Jó év
volt, mikor születtem én, volt krumpli és kenyér és mindenki örült nekem. Jó év
volt, apám épp leszerelt, meggyógyult nővérem is és könnyű szülés voltam
én" – idézte Bereményi egyik ismert dalszövegét Bölcskei Gusztáv. A
2009-ben elhunyt Cseh Tamással ápolt legendás barátságát és munkakapcsolatát
példának állítva a társaság elnöke hangsúlyozta, a másik ember iránti
érdeklődés nagyon fontos egy olyan világban, amelyben a „kölcsönösen
egyeduralomra törő és kizárólagosságra törekvő monológok acsarkodását”, az „egymás
mellett elbeszélőkét” és a „levitt hangsúlyú megszólításét" éljük meg
mindenütt.

Ahol ez a
dialógikus nyitottság működik, ott megmarad a kultúra – értékelt Bölcskei
Gusztáv, megjegyezve, ebben az esetben a kultúra nemcsak megtartó, hanem sok
esetben visszatartó erő is egyben. A Bereményi írásaiból, szavaiból elénk
táruló valóság „egy mesterfokon végzett ideológiátlanítás" – tette hozzá.

Bereményi Géza az első történelemleckéjét felidézve elmondta, a magyar történelem elmúlt háromszáz éves, a magánvagyon szempontjából is vérzivataros" századaiból tanulta meg azt, hogyan „lehet végiggondolni az életünket".

A rendezvényen Csikos Sándor színművész szavalta el a Himnuszt.

Az ünnepséget követően a református temetőben, Kölcsey Ferenc síremlékénél megtartott koszorúzáson Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, a Himnusz identitásunk és kultúránk legmeghatározóbb eleme, ezen a napon azonban nemcsak egy kiválóan megírt és csodálatosan megkomponált, az összmagyarság szívét összekötő művet, hanem a nemzet évezredes történelmét és keresztény hitét is ünnepeljük.

A Kölcsey Társaság idei díjazottja, Bereményi Géza – eredetileg Vetró Géza néven – 1946-ban született Budapesten. Középiskolai tanulmányait több gimnáziumban végezte, az ELTE magyar-olasz szakán 1970-ben szerzett diplomát.

Ekkoriban volt albérlőtársa a nála néhány évvel idősebb Cseh Tamás rajztanár, aki szabadidejében gitározott, elsősorban a maga komponálta dallamokat játszotta. Bereményit vonzotta a zene világa és dalszövegeket kezdett írni bérlőtársa zenéjére, ezzel alapozódott meg egy több évtizedes barátság és munkakapcsolat: megszülettek azok a sajátos hangulatú, a kádári korszak, majd a rendszerváltás utáni időszak nehezen meghatározható életérzését rögzítő dalok, amelyekből az évek folyamán tucatnyi nagylemez anyaga állt össze.

1971-től a Pannónia Filmstúdió szinkrondramaturgja volt, 1972-ben írta meg első forgatókönyvét. Később is több nagy sikerű magyar film forgatókönyvét jegyezte, így a Veri az ördög a feleségét, a Megáll az idő, A nagy generáció, a Meteo, a Potyautasok című filmek az ő keze nyomát viselik.

1975-ben született meg első, egész estés darabja Kutyák címmel. 1978-tól 1995-ig szabadfoglalkozású íróként dolgozott, majd a szolnoki Szigligeti Színházhoz került rendezőnek. Munkái közül kiemelkedik A tanítványok, A turné, A Hídember és az Eldorádó című filmjei.

2012 januárjában a Thália Színház és a Mikroszkóp Színpad közös ügyvezető igazgatója, majd a két színház egyesülése után 2017-ig a Thália Színház igazgatói posztját töltötte be, jelenleg a teátrum tanácsadója.

A sokoldalú
író-rendező munkásságát számos elismeréssel, köztük 1984-ben József Attila-,
1989-ben Balázs Béla-, 1992-ben Magyar Művészetért, majd 2001-ben
Kossuth-díjjal jutalmazták.

Az 1995-ben alapított Kölcsey-emlékplakettel a magyar művésztársadalom azon képviselőit tüntetik ki, akik alkotásaikkal és életművükkel hozzájárultak a magyar és az egyetemes kultúra gazdagításához. Tavaly Zsigmond Dezső filmrendező kapta meg az elismerést, de a díjazottak között volt például Melocco Miklós szobrászművész, Törőcsik Mari színésznő, Sebestyén Márta népdalénekes, Szabó István filmrendező, Makovecz Imre építész és Csoóri Sándor költő-esszéíró is.

Nyitókép: Bölcskei Gusztáv és Bereményi Géza. Fotó: MTI/Balázs Attila