A múlt hónapban a német legfelsőbb bíróságon pert vesztett építész a munkálatok újrakezdését engedélyező döntésre várt - hiába. A múzeum 11 évvel ezelőtti alapkőletételének napján keződött pénzügyi vita végül az építkezés teljes leállításához és az elkészült épületrészek bontásához vezetett. Az eredetileg 18 millió eurós a költségvetés utóbb ugyanis 40 milliósra nőtt, végül a svájci sztárépítész kötelezte magát, hogy 38 millió euróból felépíti a dokumentációs központot. Az eddigi munkálatokra a város 13 millió eurót költött el.
A berlini Képviselőház melletti telken működött 1933 és 1945 között az SS, a Gestapo és az SD, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal főhadiszállása. Az 1970-es évek végén fedezték fel újra a közben a berlini Fal miatt Nyugat-Berlin szélére szorult területet. 1987-ben, a város fennállásának 750-ik évfordulója alkalmából újra bejárhatóvá tették a telket.
A terror topográfiája címmel megnyitották "A Gestapo, az SS és a Reichssicherheitshauptamt Albrecht herceg telkén" című ideiglenes kiállítást. Az érdeklődés minden várakozást felülmúlt: évente több tízezer látogató kereste fel a Gestapo egykori kínzókamráinak nyomát, ahol a kiállítás poszterin megismerhette, hogy a nemzetiszocialista terror nem csak a Gestapo vagy az SS irodáiban, fogdáiban és nem csak a német városoktól távoli, elzárt keleti falvak táboraiban zajlott.
1989-ben a berlini szenátus által felkért szakértői bizottság javaslatokat készített a terület további hasznosítására, s ennek eredményeképp 1994-ben került sor Peter Zumthor svájci sztárépítész tervezte nemzetközi dokumentációs központ alapkőletételére. Zumthor elképzelése szerint az épület nyugalmat és nyitottságot árasztott volna, hogy az emlékezést, szembesülést, beleérzést segítse.
