Hoppál Péter a 15 százalékos bérfejlesztésről szóló sajtótájékoztatón elmondta: a kulturális lehetőségek támogató eszközök, amelyek segítségül szolgálnak azok felemelkedéséhez, akiknél a kulturális szokásoknak nincsenek mély gyökerei. A kulturális alapellátás egyfajta szociális indíttatású program, mely értelmében a vidéken (is) erősíteni kell a kultúrához való hozzáférést, így hajtva végre kulturális decentralizációt.
Az államtitkár felidézte: 2014-ben 1700 kistelepülés kulturális normatíváját emelték meg a Belügyminisztériummal együttműködésben, ami 1,2 millió forintos növekedést jelent. Ezzel igyekeznek motiválni az állami fenntartású kulturális intézményeket, múzeumokat, könyvtárakat, nemzeti levéltárakat arra, hogy gondolják végig, ők mit tudnak tenni.
A 2010-ben indult infrastruktúrafejlesztési program keretében csaknem ötszáz könyvtár és kultúrház újult meg, melyekben közfoglalkoztatottak segítettek. Budapesten felújították a Pesti Vigadót, a Várkert Bazárt, a Zeneakadémiát, illetve az Erkel Színházat, így az ?egész országnak adtuk vissza a rossz állapotban lévő kulturális tereket?. Emellett a Liget Budapest Projekt keretében új otthona lesz a Közlekedési Múzeumnak, a Néprajzi Múzeumnak és a Magyar Nemzeti Galériának. Továbbá vállalták az Iparművészeti Múzeum felújítását: a kormánydöntés megszületett és hamarosan elindul a 25 milliárd forintos beruházás.
Jelenleg a negyedik kulturális közfoglalkoztatási program zajlik ? képzéssel együtt ?, melynek keretében 7700 érettségivel vagy diplomával rendelkező munkatársat kapott a kulturális ágazat. Az egyéves programot követően a közfoglalkoztatottak 23 százalék pályára is tud állni kinevezett munkatársként ? jegyezte meg az államtitkár.
?Motivált, kreatív és dinamikus emberekre van szüksége a kultúrának? ? hangsúlyozta Hoppál Péter, ehhez azonban megfelelő bérek kellenek, a mostani fizetéseknél magasabbak. Ennek érdekében elindítják a kulturális ágazatban is a bérfejlesztési programot. Azért is fontos ez, mert nagy más ágazatok elszívó hatása, például a pedagógusok felől, ugyanis egy könyvtáros szakember inkább elmegy egy iskola könyvtárába dolgozni, mint egy könyvtárba, egy zenész pedig jobban keres, ha zeneiskolában tanít, mintha művészi pályára lépne. ?Ezért 2017. január 1-jétől 15 százalékos kulturális illetménypótlékot (plusz járandóságot) kap az ágazatban dolgozó 20 176 munkatárs? ? jelentette be az államtitkár, hozzátéve: ők azok, akik közalkalmazotti státuszban vannak. A pótlék mértékét a Magyar Államkincstár adatai alapján számították ki.
A legalacsonyabb végzettségű és legkevesebb szolgálati idővel rendelkező munkatárs bruttó 10 350 forintos béremelésben részesül, a legmagasabb végzettségű és legtöbb szolgálati idővel rendelkező munkatárs pedig bruttó 54 780 forintos emelést kap. A legalább középfokú végzettséggel rendelkezők havi bére átlagosan 14 400 forinttal, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké 29 890 forinttal emelkedik.
?A béremelésre 2017-ben összesen ötmilliárd 465 millió forintot fordítunk ? ebből a nettó bérekre négymilliárd 303 millió forint jut, a járulék pedig a fennmaradó egymilliárd 162 millió forint? ? ismertette Hoppál Péter. Az a több mint 20 ezer munkatárs, aki részesül ebben a béremelésben, eddig 28,68 milliárd forintjába került az államnak.
A kulturális illetménypótlékot az állami és az önkormányzati alkalmazottak kapják meg, ám az egyházi és a civil fenntartású szervezetek munkatársait is szeretnék bevonni ebbe a körbe. Ami nehézséget okoz, hogy azokra is kiterjesszék ezt a juttatást, akik vállalkozóként dolgoznak ? például számos zenész és színész ?, hiszen közalkalmazottként jóval kevesebb bért kaphatnának, mint vállalkozóként. A ?tárgyalások folynak a partnerekkel? ? tette hozzá az államtitkár.
Hoppál Péter emlékeztetett arra, hogy a kormány öt év alatt 40 százalékkal kívánja emelni a közszférában dolgozók bérét. Ám mivel a kulturális szférában utoljára 2008-ban történt kisebb béremelés, az ágazatban dolgozók számára indokolt a bérpótlék bevezetése is ? emelte ki.
Szíjjártó Anita
Fotó: Nagy Mihály
