Zolnai Attila, Egyházashetye polgármestere elmondta, hogy hosszabb megszakítások után, 1990 óta, azaz 25 éve folytatják a Berzsenyi Dánielre való megemlékezés hagyományait. A polgármester a legnagyobb eredménynek azt tartja, hogy sikerült felkutatniuk Berzsenyi Dániel rokonságának egy részét, és elhívni őket az ünnepségre.
L. Simon László, József Attila-díjas író és költő, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára Berzsenyi Dánielre emlékezve a szülőföld fontosságára hívta fel a figyelmet.
?Talán, most itt azt kellene mondanom, hogy 239 éve ebben a házban született a nagy, magyar költő Berzsenyi Dániel, s beszélnem kellene az életéről, a költészetéről, az ódáiról, Kazinczy és Kölcsey hatásáról, a romlásnak indult hajdan erős magyarról, s arról a politikáról, amelyik ennek a romlásnak valóban ellene tesz. Párhuzamokkal, áthallásokkal, akkori és mai példákkal. De én most nem akarok erről beszélni, mert sokkal mélyebben foglalkoztat a haza és a szülőföld fogalma annál, mint hogy aktualizáljak. Mert az én szívemet is a szerelem láncai kötik össze az anyafölddel, miképp Berzsenyiét is, mert minden hiúság, önként vállalt munka és szolgálat, minden küszködés, a kapott keresztek, a megérdemelt sikerek ellenére sem akarok elrohanni az élet mellett, elrohanni az élet elől, nem akarom későn hullatni a könnyeimet. Meg kell állnunk néha, s visszanézve az örök Kemenes-Aljára, Berzsenyi soraival kell figyelmeztetni magunkat arra, hogy ha ?Hív szívünk, csendesebb intésit nem halljuk, az előttünk álló nyíló rózsát letapodjuk, messzebb járnak szemeink, bámulva kergetjük álmunk tarka képét, örökre elvesztjük gyakran éltünk szépét s későn hullanak könnyeink? ? fogalmazott beszédében az államtitkár.
A jubileumi rendezvényen a helyi művészeti csoportok, az Örökség-serleg címmel kitüntetett Zörej zenekar, a Hetyei daloskör és a Sozoa énekegyüttes varázsolt reneszánsz hangulatot a színpadra. Az ünnepséget követően a muravidéki Zrínyi Kadétok közreműködésével koszorúzták meg Berzsenyi Dániel szülőházát.
Fotó: Csákvári Zsigmond
