A székely világsztár, aki hidat épít két nemzet között

Az erdélyi Puskás Öcsi

„Bölöni László Puskás Öcsihez hasonlítható legenda, hiszen ő is BEK-győztes csapatban játszott, illetve edzőként is jelentős karriert futott be” – mondta Kollarik Tamás, a film forgatókönyvíró-rendezője (Szabó Attila társaságában), aki gyermekfejjel Honvéd-szurkolóként figyelt fel Bölönire, amikor a magyar csapat a Steaua Bukaresttel került szembe. Mint máig elkötelezett Honvéd-szurkoló megjegyezte: a Honvéd akkoriban nem volt gyenge csapat, Détári Lajos, Kovács Kálmán és más sztárok alkották a keretet. Az első meccset meg is nyerték, de a visszavágón a Steaua fölényes győzelmet aratott, kiejtve a magyar bajnokot.

„Akkor eljátszottam a gondolattal, milyen jó lenne megismerni ezt a magyar játékost, Bölöni Lászlót, aki ott játszik a Steauában, mert elképesztően jó focista. Milyen jó lenne, ha a Honvédban játszana, meg a magyar válogatottban, mert Détárival közösen világverő duót alkotnának a középpályán” – idézte fel a rendező, aki követni kezdte az erdélyi labdarúgó pályafutását. Figyelte a Steaua menetelését, amikor 1986-ban kelet-európai csapatként nyerte meg a Bajnokcsapatok Európa Kupáját (BEK), ami óriási bravúrnak számított.

„Ez a Bajnokok Ligája (BL) előd sorozata volt, amelyben akkor még csak bajnokok indulhattak. Majd követtem László edzői pályafutását, míg úgy tíz-tizenöt évvel ezelőtt határozottan megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy Bölöni Lászlónak olyan izgalmas, összetett élete van, amelyről filmet kellene forgatni” – idézte fel Kollarik Tamás, a folytatásban hozzátéve:

Egy erdélyi kis faluból, székely fiúként került először Marosvásárhelyre, majd a Ceaușescu-diktatúra kirakatcsapatába, a Steaua Bukarestbe, miközben a román válogatott mezét összesen százkét mérkőzésen vehette fel. Kétszer az év legjobb román labdarúgójának választották, és 1986-ban megnyerte a BEK Kupát is a Steauával.

A rendező hat esztendeje összeállított egy kutatási anyagot, szinopszist, gyártási tervet, s úgy döntött, bevon a munkába egy erdélyi társrendezőt. Így csatlakozott a stábhoz Szabó Attila székelyudvarhelyi filmes, aki románnyelv-tudásával, helyismeretével segített feltárni Bölöni László történetét.

„Az erdélyieknek sokkal nagyobb legenda Bölöni, mint nekünk, magyarországi magyaroknak” – mondta Kollarik Tamás, utalva arra, hogy Erdélyben Bölöni László valódi nemzeti hős. Romániában ugyanolyan szeretettel övezik, mint Magyarországon Puskást.

„Ugyanúgy szeretik románok, magyarok egyaránt a szomszédos Romániában” – biztosított a rendező.

A mester nem adta könnyen magát

A film elkészítése nem indult zökkenőmentesen. A mester eleinte vonakodott az ötlettől.

„Hallottam, hogy nagyon igényes ember, aki nem mindenkinek mond igent.” Megkérte Tamást, küldje el könyveit, korábbi filmjeit; Szabó Attilától szintén bekérte rendezéseit, mi több, titokban innen-onnan utánakérdezett az alkotóknak. Végre aztán egy hónap múltán felhívta őket, s így szólt: „Készen állok, teljesen szabad kezet adok nektek.”

Úgy lett. Az október 20-i premier elképesztő sikert aratott: három telt házas vetítés egymás után, álló vastaps, román és magyar politikai vezetők, futball-legendák, közéleti személyiségek részvételével. „Egészen elképesztő siker volt” – vallotta be Kollarik Tamás.

Ötven ország, hatvan szereplő

A hat éven át tartó forgatás során a stáb több mint harmincezer kilométert utazott, tizenkét ország ötven városában járt, hatvan szereplővel készítve interjút, mindezek mellett több száz órányi archív anyagot dolgoztak fel.

„Így született a kétszáz órás vágatlan nyersanyagunk, ami nagyon magas szám – mesélte a rendező. – Ebből először egy nyolcórás verzió készült, majd végül egy kétórás film, amit sokan túl rövidnek éreznek ma is.”

A filmben megszólalnak világsztárok: Kim Källström, Raphaël Varane, Petr Čech, valamint a Steaua legendái: Duckadam, Lăcătuș, Balint és a román futball ikonja, Gheorghe Hagi. Magyar oldalról Nyilasi Tibor és Kovács Kálmán mondják el gondolataikat. De nem kizárólag sportolók, hanem közéleti személyiségek is szerepelnek.

„Ő volt a Steaua patrónusa abban az időben, ahogy ma mondanánk, csapatmenedzsere, technikai igazgatója, elnöke. Kikötötte, hogy politikáról nem kérdezhetjük, mégis az egész időszakot felidézi jelenléte a filmben, azt, amikor szülei diktátorként irányították Romániát. Nemcsak az elhangzó mondatai izgalmasak, hanem a ki nem mondott szavak és tekintetek is nagyon kifejezőek.”

Nem sportfilm, dokumentumfilm

„Sokkal több ez a mozi egy sportfilmnél. A filmszakértők, kritikusok szerint is lényegesen mélyebb, összetettebb alkotás. Különleges utazás korokon és rendszereken keresztül. Egy székely fiú útja, amely során a Ceaușescu-diktatúrából átjut a szabad világba, majd ötven évet eltölt az európai topfutball közelében” – emelte ki Kollarik Tamás, példaként megjegyezve, hogy szó esik a filmben arról, amikor Bölöni román szövetségi kapitányként 2–0-ra legyőzte Magyarországot, ami heves indulatokat váltott ki.

„Láthatjuk és megtapasztalhatjuk a filmben, hogyan tudott egyenes gerinccel, tiszta lelkiismerettel kikerülni minden összetett helyzetből” – így az alkotó. Szóba kerül magyarországi szerződtetésének lehetetlensége, valamint a futball körülményei, amit az akkori rendszer biztosított a sportágnak.

„Bölöni László elképesztően nagy sztár Romániában. Magyar viszonyok között fel sem fogható. Portugáliában a Sportinggal bajnok lett, Belgiumban és Franciaországban szintén elismert edző. Külföldön ismertebb, Romániában pedig százszor ismertebb, mint Magyarországon” – fogalmazott a rendező.

A film már az ősbemutatók során több ezer nézőt vonzott, s biztosra vehető a romániai siker is. Ám a cél nem csupán a magas nézettség. A film alkotói abban bíznak, hogy Bölöni pályafutása, illetve maga a dokumentumfilm képes hidat építeni a két nemzet között.

„A Kárpátok mentén magyarok, románok sorsközösségre vannak ítélve, és a nagyon összetett, nagyon nehéz történelmi sors, a sok fájdalom mellett és ellenére tudunk olyat találni, amelyet közösen tudunk szeretni, tisztelni. Ilyen lehet Bölöni László és pályafutása” – adott hangot reményének Kollarik Tamás.

Fotók: Hartyányi Norbert / Kultúra.hu