Bethlen Gábor konstantinápolyi követének, Szövérdi Gáspár Jánosnak és családjának az 1600-as évek elején épített kriptáját találták meg a Maros megyei Gyulakután, a református templom szentélyében végzett ásatások során – írta az Erdélyi Református Egyházkerület portálja, a Református.ro.

A 4,3 méter hosszú, 2,7 méter széles, 2,3 méter belmagasságú, boltozatos kriptát vélhetően nem bontották ki azóta, hogy két felnőtt férfit, három felnőtt nőt és öt gyermeket temettek bele. Az ő maradványaik kerültek most elő az ásatások során.

A jelek arra utalnak, hogy a Küküllő vagy a környező patakok áradásakor a kripta a mennyezetéig megtelt vízzel. Így az oda eltemetettek maradványai és a velük eltemetett ékszerek a kriptában lerakódott 60-70 centiméter vastag iszaprétegből kerültek elő. Egy olyan karikagyűrűt találtak, amelybe Szövérdi Gáspár János feleségének, Bethlen Zsófiának a neve van belevésve. Emellett további három aranygyűrű és egy arany ruhadísz került elő az iszapból.

A Bethlen Gábor bizalmasának számító Szövérdi Gáspár János a gyulakutai Lázár János özvegyét, Safarith Krisztinát feleségül véve alapozta meg a vagyonát. Bethlen Zsófia a követ második felesége volt. Szövérdi Gáspár János és Bethlen Zsófia neve a műemlék templom kazettás mennyezetének az egyik kazettáján is szerepel. A mennyezetet ugyanis az ő támogatásukkal készítették 1625-ben.

Bethlen Zsófia jegygyűrűje vezette a régészeket arra a következtetésre, hogy a Szövérdi család tagjai nyugszanak a kriptában.

Az ásatásokat a műemlék templom tervezett helyreállítása tette szükségessé. Az ásatások során egy kisebb, Árpád-kori templom alapját is feltárták.

Fotók: Kiss Gábor/reformatus.ro