Az útonálló, fosztogató szegénylegények már a Rákóczi-szabadságharc után megjelentek, de számuk csak a XIX. század elején indult növekedésnek. A betyárok a földnélküli zsellérekből és a kegyetlen katonafogdosás elől, vagy éppen a katonai szolgálatból menekülő legényekből, koldusokból és csavargókból verbuválódtak. Világukat romantika övezte, s mivel a mindenki által gyűlölt hatalom üldözte őket, némi rokonszenvet is ébresztettek.
A valóságban azonban nagy részük közönséges bűnöző volt, akiről nehéz lett volna népdalokat költeni. A "jó betyárok" körül viszont valóságos legendák alakultak ki, nagyra növesztett alakjukat hősként tisztelték, egy-egy vezérük lett a betyárvirtus megtestesítője, a népdalok hőse. Legnagyobb hírnévre az alföldi, Szeged környéki Rózsa Sándor tett szert közülük, a bakonyi betyár mintaképe pedig Sobri Jóska lett.
A betyárkirály Rózsa Sándor 1813. július 10-én, azaz 195 évvel ezelőtt született. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ezt a jeles évfordulót használja ki arra, hogy kidoboltassa: április 29-ig várják a betyárjelölteket, érkezzenek az alföldről, vagy akár leereszkedve a "magas" legelőkről.
És hogy miért érdemes felfedniük magukat ország-világ előtt napjaink betyárjainak? A május 2-3-i rendezvényen az időben jelentkező (titkar@opusztaszer.hu vagy Széles Imrénél, a 30/207-8304-es telefonszámon.) pályázók bebizonyíthatják, hogy ők főzik a legkiadósabb betyáreledelt, amihez ráadásul az Emlékpark adja a hozzávalót: krumplit, lebbencstésztát, tarhonyát, füstölt szalonnát, tojást, hagymát, sót, borsot, paprikát, fokhagymát.
A kiadós lakomára szükség is lesz, hiszen a bőséges vacsora előtt mindkét nap 10-12 óra között egy interaktív játék keretében betyárok csenik el értékeinket, akiket aztán pandúrok kergetnek, hogy végül rács mögé dugják őket.
A színes programok (lovasviadal, betyárpróba stb.) mellett a szervezők kiállítással is készülünk, amely az alföldi pásztoroknak, természetesen a betyároknak és az 1848-as szabadságharc 160. évfordulójának kíván emléket állítani. A gazdag néprajzi gyűjtemény anyagát a magyarországi múzeumok közül a Hadtörténeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum, a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a szentesi Koszta József Múzeum és a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum bocsátotta rendelkezésre.
