Az ellátási nehézségekért falun a tehetős, gazdag parasztot tették felelőssé. Az ún. kulákokat - ugyanúgy, mint a Szovjetunióban az 1930-as évektől - adminisztratív eszközökkel üldözni kezdték. A cél: a falusi kisbirtokos parasztság felszámolása és ezzel együtt az ellenség, a belső árulók leleplezése. Ekkor kezdődtek a provokatív zaklatások, a gabonatároló, a padlás kisöprése, a tehetős parasztok pellengérre állítása. Elvileg a 25. kat. holdnál nagyobb vagy 250 aranykoronánál értékesebb földterület birtoklása volt a kulák minősítés kritériuma. A gyakorlatban azonban a kulák kategóriát tetszés szerint tágíthatták. Ez a megkülönböztetés fokozott szigorúságot jelentett a beszolgáltatásánál és az adóterheknél.
