Málta már az i.e. III. évezredtől lakott terület, a föníciaiak gyarmatosították, majd Karthágó, később Róma birtokolta. A hagyomány szerint Szent Péter Málta partjainál szenvedett hajótörést és a sziget lakosságát megtérítette. 395-től a Kelet-Római Birodalomhoz tartozott, uralták vandálok, gótok, arabok, majd a Szicíliai Királyság része lett. V. Károly császár 1530-ban a Rodoszról elűzött ispotályos avagy johannita rendnek adományozta, akik visszaverték a török támadásokat. A napóleoni háborúk idején Franciaországhoz került, 1814-től brit koronagyarmat lett. A jelentős flottatámaszponttá fejlesztett Málta 1921-ben korlátozott önkormányzatot kapott, amit a II. világháború idején felfüggesztettek. 1964. szeptember 21-én nyerte el függetlenségét, de a brit Nemzetközösség tagja maradt, 1974. december 13. óta köztársaság. 1979. március 31-én, a Brit Hadászati Egyezmény lejárta után bezárták a szigeten lévő NATO-támaszpontot, azóta ez a nap az ország nemzeti ünnepe. Málta 2004 óta az Európai Unió tagja.
