Idén is a világ minden tájáról versenyeznek a jobbnál jobb dokumentumfilmek a BIDF programjában, melyet ezúttal online követhetünk. A külön versenyző magyar alkotások mellett 4 szekcióból – a gonosz birodalma, a megbocsátás birodalma, a remény birodalma és a szeretet birodalma – válogathatunk. A virtuális térbe premierszerűen belépő filmek egészen a fesztivál végéig, március 10-ig elérhetőek. Korábban megjelent ajánlónk mellett most újabb alkotásokat gyűjtöttünk össze a fesztivál kínálatából.
A gonosz birodalma – Gorbacsov.mennyország (Gorbachev.Heaven, 2020)
Egy ember, aki a 20. században kiforgatta sarkából és megváltoztatta a világot, és akinek a nevét ezután mindenki ismerte. Olyan gazdaságpolitikai nyitás felépítője volt, amely polgárainak a korábbinál jóval nagyobb szabadságot adott a Szovjetunióban, amelyet Ronald Reagan amerikai elnök a „gonosz birodalmának” nevezett. Ő volt az, akinek köszönhetően leomlott a berlini fal, ugyanakkor az ő kormányzása idején hallgatták el a felrobbant csernobili atomerőmű pusztítását. Életükkel fizettek a függetlenséget követelő polgárok a balti államokban, Tbilisziben és Bakuban szovjet katonák és tankok békés tüntetőket fenyegettek, brutálisan elnyomtak, megöltek. Rövid hatalmon levése alatt végül összeomlott saját birodalma, a szovjet birodalom is. Így lett ő az, akit saját honfitársai is megbélyegeztek. Mihail Gorbacsov, a múlt terheit viselő, magányos öregember ma Moszva külvárosában, egy üres házban éli élete utolsó napjait.
Vitaly Mansky cseh rendező filmje elnyerte az Amszterdami Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (IDFA) legjobb rendezésért járó díját 2020-ban. A fesztiválon március 3-án debütál.
A megbocsátás birodalma – Noktürn (Nocturne, 2019)
A filmben megismerjük Seong-ho autista zenészt, akit kivételes tehetséggel áldott meg az élet, ő mégis a videójátékok és a televízió világának csapdájában ragadt. Édesanyja a fia árnyékában éli életét, próbálja egyengetni útját, hogy hivatásos zenész legyen belőle. Bár az a leghőbb vágya, hogy csak egy órával tovább élhessen, mint Seong-ho, mégis akkor volna nyugodt, ha tudná, hogy autista fiát egyszer majd öccsére, Geon-gira bízhatja. Geon-gi azonban ellenáll, bosszantónak és haszontalannak tartja a bátyját. Egy napon aztán a két testvér európai turnéra indul. Először mennek az édesanyjuk nélkül, tudván, hogy nem lesz mellettük örökké. A családi diszharmónia lassacskán belső harmóniává érik.
Gwanjo Jeong dél-koreai rendező filmjét beválogatták az Oscar-díj szűkített listájára, a BIDF-en március 7-én nézhetjük meg először.
A remény birodalma – Ön-kép (Self Portrait, 2020)
Lene Marie Fossen 33 éves. Tízéves kora óta bujkált a Norvég Egészségügyi Rendszer elől, holott szüleivel együtt komoly oka lett volna időben szakemberekhez fordulni. Az egyik legsúlyosabb pszichiátriai betegségben, anorexiában szenved. A nem mindennapi Lene autodidakta módon tanulta ki a fényképészet mesterségét, mígnem elismert, világklasszis fotóművész lett belőle. Különös fotóprojektjében levetkőzi a szégyent és szembenéz halálos betegségével. Képei egyszerre nyersek és költőiek, művészete meztelen és őszinte – a világon egyedülálló módon.
Margreth Olin, Katja Høgseth és Espen Wallin lebilincselő filmjét, mely a művészet erejéről és egy súlyos betegségben szenvedő ember gyógyulási esélyeiről szól, számos nemzetközi díjjal jutalmazták. A BIDF-en március 3-tól nézhetjük meg egészen a fesztivál utolsó napjáig.
A szeretet birodalma – Kislány vagyok (Little Girl, 2020)
Bár fiúnak született, a most hétéves Sasha mindig is tudta és érezte, hogy ő valójában kislány. A mindennapi életben, az iskolában, a táncórákon vagy akár a születésnapi bulikon éppen ezért másképp viszonyulnak hozzá, máshogy kezelik őt, mint a hozzá hasonló korú gyerekeket. Sasha arcán ritkán suhan át önfeledt mosoly, nem élheti egy igazi kisgyermek életét. Kis felnőttként szinte csak az őt mindenben támogató családjára támaszkodhat, akik folyamatosan küzdenek azért, hogy mások is megértsék és elfogadják gyermekük másságát.
Sébastien Lifshitz filmjét március 4-től láthatjuk.
Magyar versenyfilmek – A mozdulat művészete (2020)
Irén, Éva és Ágnes Budapesten élnek, egykor a korai magyar moderntánc-mozgalom részesei voltak. A mozdulat művészete készítésekor már mindannyian 90 és 100 év között jártak. A dokumentumfilmben a rendező, Börcsök Boglárka mint táncművészdiák és beszélgetőpartner segít kideríteni, hogy a szereplők hogyan alakították életüket és mozgással való kapcsolatukat az elmúlt évszázad főbb társadalompolitikai változásainak átvészelése érdekében. Így lesz ez az 59 perc egy személyes találkozás három nagyon különböző személyiséggel, az ő múlthoz és jelenhez való kapcsolatukkal. Irén, Éva és Ágnes saját otthonaikban, valamint a színpadra visszatérve tárják elénk elképesztően gazdag élményeiket, melyeket testükben, testükön őriznek.
Börcsök Boglárka és Andreas Bolm filmjét március 3-tól nézhetjük meg.
A BIDF programjai között nemcsak a remek filmeket, de más szuper programokat is találunk: beszélgetéseket az alkotókkal, a filmek civil nagyköveteivel és a különféle témák szakértőivel, tudósokkal, művészekkel, a társadalmi élet minden területének jeles képviseőivel.
Nyitókép: Börcsök Boglárka és E. Kovács Éva (A mozdulat művészete), fotó: Lisa Rave