Mivel Odin az ősi hitvilág egyik kulcsszereplője volt, a szobor és az építmények közötti kapcsolat azt jelentheti: a rejtélyes körök vallási, temetkezési vagy mágikus funkciót töltöttek be Norfolk késő-neolit kori lakói számára.
A régészek azután kezdtek gyanakodni a körök és az istenszobor közti kapcsolatra, hogy a szobrot C-14 módszerrel ismét megvizsgálták, és keletkezésének idejét i. e. 2250 körülre tették. A Seahenge-nek nevezett, részben víz borította különös építményt 1999 januárjában fedezték fel: kör alakba rendezett faoszlopokból áll, a középpontban pedig egy hatalmas, felfodított tölgy van.
A faragvány először meglepte és zavarba ejtette a régészeket: azt sem nem tudták, egyáltalán férfit vagy nőt ábrázol, s tanácstalanok voltak, miért tűnik úgy, hogy a figura bal szemét kioperálták. A faragványt néhány évtizede találták a Temze torkolatában.
 |
|
Seahenge, Norfolk |
Marie Taylor, a szobrot őrző Colchester Kaszélymúzeum munkatársa a Discovery Newsnak elmondta: "A tudósok mára rájöttek, hogy a különös ábrázolás és a csonkítás is szándékos: a faragvány Odinnak, a viking istennek egyik korai ábrázolása. Odinról pedig szakrtő-körökben közismert, hogy férfi és női alakot is tudott ölteni, bal szemére pedig elvesztette a látását, hogy cserébe elnyerje a jövőbe látás képességét."
Mike Pits, a British Archaelogy című szaklap szerkesztője, és egy Seahenge-ről szóló könyv szerzője szerint a faragvány és a tölgyoszlopok eredetét is Kelet-Angliában kell keresni. Pits szerint az Odint kifaragó kelet-angliaiak készíthették Seahenge-et is, amit azóta már elszálítottak a tengerpartról, hogy megóvják az állapotát.
A British Archaeology legutóbbi számában megjelent beszámoló szerint Seahenge-től nem messze újabb, még régebbi építmény nyomaira bukkantak, mely szintén körbe rendezett cölöpökből áll. A Holme 2-nek nevezett építmény középpontjában két oszlop áll, körülöttük pedig vékonyabb gallyak vannak a földbe illesztve. Ezt az építményt egyelőre ott hagyják a tengerparton.
