A Palaiologosz-dinasztiából származó VIII. Mihály császár harc nélkül beveszi Konstantinápolyt, és ezzel véget vet a keresztesek által alapított Latin Császárság hatalmának, amelynek uralkodója, II. Balduin elmenekül. VIII. Mihály lesz Bizánc császára. A Latin Császárság 1204. IV. 13-án keletkezett, miután a keresztesek elfoglalták és elpusztították Konstantinápolyt. A keresztesek idegen uralma a helyi lakosság között belpolitikai feszültségekhez és számos felkeléshez vezetett. A hajdani Bizánci Birodalom feudális keresztes államokra osztása a Velencei Köztársaság aktív közreműködésével történt, ennek ugyanis kereskedelmi érdekeltségei voltak Levantéban. A keresztesek eltűrték, hogy Velence kereskedelmi telepeket biztosítson magának Görögországban, és az itáliai kikötőváros így megszilárdította hegemóniáját a Földközi-tenger keleti medencéjében régi riválisával, Genovával szemben.
