A Jeruzsálem és Egyiptom bevételének céljával indított negyedik keresztes hadjárat során a keresztesek hadvezére elfoglalja Konstantinápoly városát. 2000 görögöt gyilkolnak meg a sarcolás és fosztogatás alkalmával, műtárgyakat és relikviákat rabolnak el, a zsákmány legnagyobb része Velencébe kerül. Ince pápa tett felhívást, 1198-ban a keresztes hadjáratra, amelynek az ő személyes védnöksége alatt kellett végbemennie. Több mint 30 000 keresztesből álló sereggel számoltak, és a velenceiekkel szállítási szerződést kötöttek, akik 85 000 ezüstmárka ellenében kötelezték magukat, hogy egy évig hajókat és ellátást biztosítanak a lovagoknak. 1201-ig azonban csak 10 000 keresztes jelentkezett, ezért az útiköltséget nem tudták kifizetni. A velenceiek felajánlották, hogy halasztást adnak, ha a magyarok birtokában levő dalmát Zára (Zadar) elfoglalásához segítséget kapnak. A pápa tilalma ellenére a keresztesek belementek az alkuba. Zára elfoglalása után pedig a bizánci trónviszályba avatkoztak be, és a korábban letaszított II. Izsák Angelosz császárt fiával, IV. Alexiosszal ültetik a trónra (1203. VII. 17.). Mindkettejük életének egy 1204 januárjában, Konstantinápolyban kitört felkelés vet véget. A trónt V. Alexiosz Dukász Murtzuphlosz foglalja el. Erre a keresztesek vezére, Montferrati Bonifác és a velencei dózse, Enrico Dandolo Konstantinápoly ostromába fognak, elfoglalják a várost és elűzik V. Alexioszt. A Latin Császárság első uralkodója I. Balduin lesz.
