A kastély alapjai egészen az I. és a II. századba repítenek vissza, ugyanis a ma is látható épületet Száraz Julianna férje, báró Rudnyánszky József építtette Nagytétényben a római alapokra és a korábbi kastélyra a 18. század közepén. A Száraz?Rudnyánszky-kastély az egyik legfontosabb magyar barokk műemlék. Őse a római maradványokat is magában foglaló gótikus várkastély, amelyet egy, az Árpád-házzal is rokonságot tartó helyi birtokosnak, a Tétény családnak építettek a 13. században.
A kastély volt otthona Hugonnai Vilma első magyar orvosnőnek is, aki egy grófi család ötödik gyermekeként született, apja gróf Hugonnai Kálmán, anyja tomesti Pánczély Riza. A lány gyerekkorát töltötte a kastély falai között, majd alig 18 évesen férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz, akitől három gyermeke született. Férje sokszor hagyta őt magára, és a fiatalasszony a természettudományok felé fordult. Végül anyagi támogatás nélkül távozott a zürichi egyetemre, ahol le is diplomázott. Hiába jött haza orvosnőként, itthon még nagyon sokat kellett harcolnia, hogy elismerjék munkásságát. Mégis a gyógyításnak szentelte életét.
A kastélyban látható a Bútorművészet a gótikától a biedermeierig című tárlat, amely az Iparművészeti Múzeum gyűjteményének legjelentősebb darabjait mutatja be. A hosszú gyűjtési idő folyamán a maga nemében egyedülálló bútorkollekció született. A magyar és a külföldi bútorok legjelentősebb része 1914-ig került a múzeumba, 1945 után elsősorban a 18?19. századi gyűjtemény gyarapodott ? olvasható a kiállítás oldalán. Ekkor került az Iparművészeti Múzeum kezelésébe a Nagytétényi Kastély, amely megfelelő lehetőséget nyújtott és nyújt a helyigényes bútoranyag bemutatására. A tárlat az európai bútorművességnek megközelítően 1440-től 1850-ig terjedő szakaszát mutatja be. A korábbinál nagyobb alapterületen megrendezett kiállításon, a kastély 27 termében mintegy 300 bútor és bútoregyüttes látható. Az elrendezés a kastély architektúrájához igazodva kronológiai sorrendben követi az európai bútorok történetét, enteriőrök helyett egyedi remekművekkel reprezentálva az egyes európai stíluskorszakokat és ezáltal az iparművészet történetét. A kiállítást egyéb berendezési tárgyak: korabeli cserépkályhák, falikárpitok, szőnyegek, csillárok, festmények teszik teljesebbé.
A kiállítás első részét magában foglaló földszinti dunai szárny őrizte meg a legtöbb középkori építészeti részletet: a szabálytalan alaprajzú, alacsony boltindítású szobasor önként kínálkozott a legkorábbi, a gótikus és a reneszánsz bútoranyag bemutatására. Az anyag a középkori ácsmesterség keretei között kibontakozó európai bútorművességet képviseli.
Szintén a kiállítás része a Precízió és luxus című tárlat, amely a Nagytétényi Kastély kamarakiállítása és Radvánszky Ferenc, Svájcból hazatelepült órarestaurátor-óramérnök magángyűjteményének 17?19. századi órakülönlegességeit vonultatja fel. Ezek a művészettörténeti korszakokat felidéző tárgyak nemcsak esztétikailag jelentősek, hanem az ipartörténet korhű dokumentumai is. Radvánszky Ferenc több évtizedes munkásságának eredményeként luxus darabokból álló gyűjteményt mutatnak be. Különlegessége a mintegy 300 évet felölelő, állandó kiállításként megtekinthető gyűjteménynek, hogy olyan óraremekeket is felsorakoztat, melyek egyetlen magyarországi közgyűjteményben sem láthatóak ? olvasható a tárlat oldalán.
Fotó: Nagytétényi Kastély Facebook-oldala
