Zenész családban született Vácon: apja, Bogányi Tibor a váci Harmónia Kórus alapítója és vezetője, feleségével együtt zenetanár volt. Testvérei szintén nemzetközi hírű muzsikusok: Bernadett fuvolaművész, Tibor karmester és csellóművész, Bence fagottművész. A család évekig élt Finnországban, amelyet a testvérek második otthonuknak tekintenek.
Bogányi Gergely négyéves korában kezdett zongorázni a váci zeneiskolában, hatévesen különdíjasa volt a nyíregyházi Országos Zongoraversenynek, amelyet három évvel később meg is nyert. Tízéves korától a Zeneakadémia különleges tehetségeknek fenntartott osztályában tanulhatott. Az itt folytatott tanulmányai mellett a helsinki Sibelius Akadémián Matti Raekallioo, az itt kapott ösztöndíjjal az amerikai Indiana Egyetemen Sebők György növendéke is volt, mesterkurzusokon vett részt többek között Rados Ferenc, Murray Perahia és Schiff András vezetésével. A pianisták közül elsősorban a francia Alfred Cortot, az orosz Szergej Rahmanyinov és Bartók Béla felvételei gyakoroltak rá nagy hatást.
A zenei közéletbe 1996-ban robbant be, amikor megnyerte a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyt. Három évvel később különleges vállalkozással hívta fel magára a figyelmet: nem mindennapi technikai tudásról és állóképességről tanúságot téve szünet nélkül játszotta el Liszt Ferenc rendkívül nehéz Transzcendens etűdjeit. Tíz évvel később a Müpa hangversenytermében előadásában ismét egy este alatt hangzottak el Liszt Transzcendens etűdjei, a kritika szerint ekkorra az ifjonti erőpróba túlzásait a művészi érettség váltotta fel. 2001-ben egyéves koncertturné keretében játszotta el Chopin összes zongoraművét, majd erre vállalkozott Mexikóban és az Egyesült Államokban is, a 2010-es nemzetközi Chopin-évben pedig két nap alatt tíz koncerten a lengyel zeneszerző összes szólózongorára írt művét megszólaltatta.
Alkatához a romantikus virtuóz előadói attitűd áll legközelebb. A régebbi korok zenéi közül különösen Johann Sebastian Bach művészete meghatározó számára, ezt mutatják a barokk mester orgonaműveiből készült átiratai is. Repertoárján több mint harminc zongoraverseny és a zongorairodalom jelentős része: Schubert, Beethoven zongoraszonátái, Schumann, Brahms kompozíciói, Debussy, Csajkovszkij, Liszt művei, valamint Liszt Gounod- és Mozart-feldolgozásai szerepelnek.
A zongora lehetőségeinek továbbgondolásából született meg az elképzelései alapján tervezett és készített Bogányi-zongora, amely 2015 januárjában debütált a Zeneakadémián, majd a milánói Expo magyar pavilonjában is nagy sikerrel mutatkozott be. A hangszer építésébe szavai szerint azért kezdett bele, mert nem találta az ízlésének megfelelő hangzást. A művész és csapata a világon elsőként a hangszer vasöntvény tartószerkezetét kiváltó, több mint 200 kilogrammal könnyebb kompozit erőközpontot alkotott meg, amely biztonságosan és stabilan tartja azt a 21–22 tonna feszítőerőt, ami ránehezedik, emellett a hangzás stabilitásában is jelentős szerepe van. A futurisztikus küllemű, kétlábú zongora hangja nagyon tiszta, erőteljes, felhangdús, felfelé, de lefelé is szól, a lábaknak ugyanis akusztikus funkciójuk is van, hangvetőként a közönség felé terelik azt a hangmennyiséget, amely egyébként „elveszne”.
Bogányi Gergely a világ jelentős koncerttermeiben lépett fel, szólistaként gyakran játszik európai zenekarokkal. 2020-ban húsz koncerten húsz különböző műsort adott elő szerte a Kárpát-medencében. Hét lemeze jelent meg, többek között Liszt teljes zongoraéletművével.
A művész számos hazai és külföldi kitüntetésben részesült: 2000-ben Liszt-díjat, 2004-ben Kossuth-díjat kapott „a romantikus zongorairodalom – különösen Chopin és Liszt műveinek – virtuóz és személyes hangú előadásáért”. 2002-ben a finn Fehér Rózsa Lovagrendjével tüntették ki, 2011-ben Prima díjjal jutalmazták. 2010-ben átvehette az úgynevezett lengyel „Chopin-útlevelet”, amelyet a zeneszerző műveinek legkiválóbb és legelhivatottabb nemzetközi közvetítői kapnak. 1996-ban Vác, 2007-ben Zebegény, 2016-ban Budapest díszpolgára lett. 2013 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tiszteletbeli tanára, 2014 óta a Magyar Művészeti Akadémia zeneművészeti tagozatának rendes tagja. 2018-ban elnyerte a Stockholm Culture Awards Alapítvány díját világszínvonalú, virtuóz előadásmódjáért.
Bogányi Gergely január 4-én, a Zeneakadémián rendezett születésnapi koncertjén mutatják be Al Ula című első szimfóniáját. Ahogy egy interjúban fogalmazott: „a zeneszerzés lesz a B-oldal, az ötvenen túli tevékenységem fő iránya”.
Fotó: Hegedűs Bence / 4K Mediastudio
