Lear a történet elején gazdag, erős apaként úgy dönt, hogy elosztja vagyonát gyermekei között. Két gyermeke édesen, hízelegve, a vagyonra éhezve hajbókol, míg legkisebb lánya csak egyszerű szavakkal fejezi ki édesapja iránti őszinte szeretetét. Ez kevésnek bizonyul, Lear kitagadja, földönfutóvá teszi a harmadik lányt. Az apa lassacskán rájön, hogy mézes-mázos lányai áldozata, akik meggazdagodásukat követően csak a halálát kívánják. Földönfutóvá válik, koldusokkal cimborál, aki mellett egész udvartartásából csupán két segítő marad: felesége (Kováts Adél) és Kent gróf (Csomós Mari). Ők mindketten két-két szerepet játszanak: a nyitóképben megjelenő családi ebédlőasztal mellett még megbecsült udvarbeliek, míg miután a király kitagadja őket udvari bohócként és szolgaként jelennek meg ? ám így is segítik Lear királyt. Támaszok ők a tébolyult élet közepén, a finom mozdulatokat őrjöngés váltja fel.
A darab két kiemelkedő szereplője egy testvérpár: Edgar (átöltözve Rongyos Tamás), akit Szatory Dávid alakít és Edmund, Gloucester házasságon kívül született fia. A vérszerinti gyermeket hazugságok árán földönfutóvá teszik, aki koldusként, Rongyos Tamásként végzi ? és a sors iróniája, hogy megcsonkított apjának utolsó, őszinte támasza lesz. Míg Edgarnak, a mindenre elszánt, kezét dörzsölgető zabi gyereknek semmi sem szent, testvére után apját is elárulja, hogy vagyonhoz, hírnévhez jusson. Megszédíti Lear két gazdag lányát, akik egymást megmérgezve vagy épp önnön kezükkel vetnek véget a már viselhetetlen feszültségnek.
A nyitó- és a zárókép ugyan az: hatalmas, ovális asztal körül ülnek és esznek, mintha semmi sem történt volna. Kimerevített képet látunk, melyet csak az evőeszközök csilingelése tör meg. Ettől az asztaltól indul a dráma, a király itt osztja kétfelé országát, tagadja ki legkisebb gyermekét és üti meg feleségét, aki védelmére kell gyermekeinek. Itt zavarja el Kent grófot, aki barátja, aki kiáll az igazságért. Itt torzul el minden egy rossz, hirtelen döntés következtében. Az ovális asztalhoz tér vissza a cselekmény, ahova a halottak is visszaülnek. Akár az utolsó vacsora képe is felidéződhet előttünk.
A dráma során akkor lélegezhetünk fel, amikor Lear felesége bohócként jön vissza a színre, és minden szituációban piros orral ?belekiált? a jelenetekbe mint az igazság és a védelmezés hangja. Kent gróf pedig szolgaként jelenik meg, aki ugyanúgy, mint a bohóc, Learrel van az idők végezetéig, a viharos erdőben, a lányai birtokán, ahol velük is gonoszul bánnak. Kováts Adél és Csomós Mari fantasztikus színjátékának köszönhetően kapunk egy kis reménysugarat, elhisszük, hogy létezik igazság, és olyan, aki ennek hangot adhat.
A majd? három órás darabban zajlanak a hatalmi harcok. Van, aki a szenvedésben tisztul meg, van, aki attól lesz bölcs, hogy megbolondul és van, aki attól kezd látni, hogy megvakul. A sarkából kifordult világ látomása, a kizökkent idő tragédiája a Lear király. Shakespeare egy ősi kelta monda nyomán mutatja meg ? a széthulló család, a gyermeki hálátlanság történetén túl ? a gonosz és a jó végletes, kozmikus harcát, azt, hogy milyen lesz az ember, ha szembesülni kényszerül önmagával és tettei következményeivel.
A darab nem jut el az eredeti befejezésig, amikor is az ország újjáépülne. A rendező, Alföldi Róbert így nyilatkozott a POSzT szakmai beszélgetésén erről a ?megállásról?: ?Igen, az eredetitől eltérő a befejezés, mert gyászolnunk kell. Mert hiszem, hogy csak akkor építkezhetünk, akkor épülhet újra minden, ha észrevesszük halottainkat. Megtanuljuk tisztelni őket, elcsendesülünk és okulunk a hibáinkból. Csak ekkor jöhet az új, csak ekkor jöhet a folytatás.?
Tibenszky Moni Lisa
Fotó: poszt.hu
