A nagy sertéshizlaldát, amelynek helyén 1942-ben és 1943-ban cigányokat begyűjtő és kényszermunkára fogó náci láger működött, 2018-ban 450 millió koronáért vásárolta meg az állam. Martin Baxa kulturális miniszter pénteken adta át hivatalosan a területet a bontással megbízott vállalatnak, amelyet versenytárgyaláson választottak ki 17 pályázó közül. A bontást az év végéig tervezik befejezni.
Emberi jogi aktivisták jelképesen maguk is hozzáláttak a sertéstelep lerombolásához a pénteki ceremónián azáltal, hogy néhány percig csákánnyal és kalapáccsal próbáltak szétverni néhány épületet.
Az emlékhelyet a brnói Roma Kultúra Múzeuma fogja szakmailag igazgatni. Várhatóan felépítik az egykori fabarakkok másait, információs centrumot alakítanak ki, amelyben a látogatók megismerkedhetnének a tábor és a csehországi romák történetével, különös tekintettel a háborús évekre.
Az emlékhely kialakítása több mint 100 millió cseh koronába (1,6 milliárd forint) fog kerülni, a bontás eredetileg 110 millió koronára becsült költsége azonban még a 10 millió koronát sem fogja elérni, mert a megemelkedett építőanyagárak miatt igen nagy az érdeklődés a bontásból származó építőanyagok iránt. A megtakarított pénzt az emlékhely felépítésére fordítják, de támogatást ígért Norvégia is.
Az emlékhely első része, a látogatóközpont már jövő tavaszra elkészül, a komplexum teljes kiépítése azonban évekig eltarthat – közölte Jana Horvathová, a brnói múzeum igazgatója.
1942 májusa és 1943 augusztusa között mintegy 1300 roma férfi, nő és gyermek járta meg a Prágától 75 kilométerre délnyugatra található letyi koncentrációs tábort, amely az auschwitz–birkenaui megsemmisítőtáborhoz vezető út utolsó állomása volt. A nácik által a „végső megoldás” céljára létrehozott gyűjtőtábort cseh csendőrök irányították. Csaknem 330 roma, közöttük legkevesebb 241 gyermek vesztette életét az embertelen körülmények miatt.
Az 1970-es években, a kommunista rendszer idején sertéshizlaldát építettek az erdő közepén, ahol annak idején a láger barakkjai álltak. Az épületektől kétszáz méterre csak egy, az 1989-es rendszerváltás után emelt nagy kereszt és egy cseh, angol és romani nyelvű felirattal ellátott sírkő emlékeztet a táborra.
Roma szervezetek 1989 óta tiltakozak amiatt, hogy a magánkézben lévő sertéstelep a cigány népirtás emlékhelyén áll.
A témával az Európai Unió is foglalkozott, az Európai Parlament másfél évtizede a csehországi romák helyzetéről elfogadott határozatában követelte a letyi sertéshizlalda lebontását és egy emlékmű felépítését.
A nagy világégés csehországi roma áldozatainak száma ismeretlen. Becslések szerint az akkor több mint negyvenezres csehországi roma lakosságból öt-tízezer ember pusztulhatott el.
Csehországban a második világháború alatt hivatalosan két roma internálótábor működött, az egyik Písek, a másik Hodonín mellett. A brnói Roma Kultúra Múzeuma szerint a büntető munkatáborok létrehozásáról 1939 márciusának elején, tehát két héttel a német megszállás előtt még az akkori cseh kormány döntött. Ennek ellenére Csehországban is vita van arról, hogy a tábort cseh vagy német tábornak kell-e tekinteni, illetve hogy milyen volt a tábor valódi jellege.
Fotó: AFP/Tomas Novak
