Bordélyok és bögrecsárdák

Clare Kelly Blazeby, a Leeds-i Egyetem kutatója meggyőződése szerint ennek az az oka, hogy az ókori görögök otthonaikban üzemeltették a kocsmákat. Véleményét arra alapozza, hogy Görögország-szerte számos olyan, a Kr. e. 475 és 323 közötti időszakból származó házat tártak fel, ahol ivókupák garmadájára bukkantak.

A szakértők a leletekből arra következtettek, hogy a házigazda tehetős lehetett, és rendszeresen megvendégelte a barátait. Ám Clare Kelly Blazeby véleménye szerint sokkal valószínűbb, hogy a háztulajdonosok bögrecsárdát üzemeltettek otthonukban. Némely házban ugyanis több száz ivókupát találtak a régészek, ez pedig túl sok, akármilyen kiterjedt baráti körrel rendelkezzen is a tulajdonos. "Ez gyökeresen átalakítja a klasszikus görögországi ivászati szokásairól vallott elképzeléseinket" - hangsúlyozta Clare Kelly Blazeby, aki kutatásairól az Amerikai Régészeti Intézet januári közgyűlésén számol be Philadelphiában.

Allison Glazebrook, a kanadai Brock Egyetem kutatója ezen a konferencián viszont arról tájékoztat majd, hogy egy-egy magánház bordélyként működött, erről árulkodnak az otthonokban talált erotikus graffitik és tárgyak. "Ennek fényében egészen más szemmel nézünk majd az ókori Görögország gazdaságára, ahol az ipar, kereskedelem és a szolgáltatások jelentős része otthoni telephellyel működött" - hangsúlyozta Clare Kelly Blazeby.