Ha a víz színén lebeg, akkor boszorkány, ha elsüllyed, akkor ártatlan - az ördög teremtményeinek tartott boszorkányok perében nem sokat törődtek a bizonyítási eljárás irracionális voltával.
A 13-19. századig egymillió embert végeztek ki Európában boszorkányság vádjával. A perek és a kivégzések döntő többsége a 16-17. században történt. Az áldozatok zömmel szegénységben élő nők, elsősorban özvegyek.
A kutatók számos teóriát álítottak fel, hogy megmagyarázzák a jelenség okait. Egyesek úgy vélték, hogy a női kuruzslók és bábaasszonyok elleni hadjárat a szárnyait bontogató, férfidominanciát tükröző modern orvoslás megteremtésével függ össze. Mások a reformáció okozta szellemi, világnézeti felfordulással, vagy a vén földrészen végigsöprő, a kortársak számára az ördögi hatalom megerősödését jelző szifiliszjárvánnyal kötötték össze a boszorkányok elleni fellépések gyakori megjelenését. Az óceán túlpartján történt eseteket is meglehetősen kacifántos magyarázatokkal látták el. A Massachusetts állam területén fekvő Salem városának lakosai például gombafertőzésen átesett rozs elfogyasztása után a testükben felhalmozódott jelentékeny hallucinogén anyag hatására kezdték üldözni a boszorkánysággal vádolt némbereket.
Egy harvardi közgazdász nemrég megdöbbentően egyszerű okot tár felt a jelenség magyarázatában. Emily Oster szerint a boszorkányüldözések intenzitása végső soron a klimatikus viszonyok változásától függött. A kutatónő a korábbi gyakorlattól eltérően, nagyon részletesen, évtizedről évtizedre haladva követi az éghajlati viszonyok és a lezajlott perek számának alakulását.
Oster eredményei szerint 1520 és 1770 között (az ún. kis jégkorszak idején) a hőmérséklet drasztikus csökkenése a boszorkányperek számának látványos növekedésével járt együtt. Az összefüggés hátterében az áll, hogy a mostoha időjárás a terméshozam nagy mértékű csökkenésével járt, s az éhező, szenvedő lakosság valami magyarázatot keresett az égi csapásra. Az igen erősen gyökeret vert hiedelem - miszerint a Földön alvilági lények garázdálkodnak és ördögi hatalmuk birtokában átokkal sújtják a termést - VIII. Ince pápa 1484-ben kiadott bullájából származik és a reneszánsz Európában kedvező táptalajra talált.
