Botticelli-freskót találtak Esztergomban

 (MTI) - A restaurátorok 2000. óta dolgoznak a XV. század második felében keletkezett képek helyreállításán, és mára minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a feltárt négy falfestmény közül az egyik Botticelli műve - mondta el Horváth Béla, a Vármúzeum igazgatója.
  A Botticelli-freskó megtalálását csütörtökön jelentette be Firenzében egy nemzetközi reneszánsz-konferencián Wild Zsuzsa, a restaurátorcsoport vezetője és Prokop Mária művészettörténész - mondta el az igazgató.

   Az esztergomi freskót egyébként először 1934-ben tárták fel itáliai restaurátorok. A négy erényt ábrázoló falképet 1938-tól láthatta a nagyközönség. A freskó az esztergomi vár Árpád-kori lakótornyában található, ahol a XV. század második felében Vitéz János, Esztergom akkori érseke dolgozószobát rendezett be - tette hozzá Horváth Béla.
    Korabeli dokumentumok, például a firenzei levéltár adatai szerint Vitéz János a firenzei Filippo Lippi festőműhelyét bízta meg a szoba freskóinak elkészítésével. Botticelli ennek a festőiskolának volt az egyik legtehetségesebb tanítványa. Levéltári adatok tanúskodnak arról, hogy Botticelli belépett Lippi műhelyébe, de egy szakasz hiányzik a dokumentumokból, ez lehetett az időszak, amikor mestere Magyarországra küldte.
    A művészettörténészek a legkorszerűbb eszközökkel vizsgálták újra a freskót, és a négy reneszánsz erény közül a mértékletességet ábrázoló nőalak sajátságos arányaiból, haj-, nyak-, és arcábrázolásából arra következtettek, hogy az minden bizonnyal Botticelli keze munkája. A felfedezés jelentőségét egyedülállóvá teszi, hogy Botticellinek Itálián kívül másutt nem maradt fent freskója.
   Az éppen Rómában tartózkodó oktatási és kulturális miniszter, Hiller István az olasz fővárosban bejelentette a felfedezést. Mint a miniszter beszámolt róla, megalapozott tudományos hipotézis támasztja alá a két magyar restaurátornak köszönhető felfedezést. A miniszter szerint nagy szakmai viták követik majd a bejelentést, a világ művészettörténete és a reneszánszkutatás teljes erővel erre a szenzációra figyel. Hiller István elárulta azt is, hogy fél éve tud a falkép létezéséről.
 

   Wierdl Zsuzsanna a kutatás történetét ismertetve elmondta, hogy a magyar királyok egykori székhelyén, Esztergomban az ország legjelentősebb freskóegyüttese található. Az 1934-38 között folyó ásatások során napvilágra került freskósorozatot siralmas állapotban találták, az "erényekről" már az első vizsgálatok során kiderült, hogy a képek legfelsőbb felülete sajnos visszahozhatatlanul elpusztult - fejtegette a művészettörténész. A megmaradt alapfestmény olyan kiemelkedő színvonalú alkotásnak látszott, hogy a kutatókat már hét évtizeddel ezelőtt elkezdte foglalkoztatni a kérdés: ki volt, vagy kik voltak a különleges szépségű nőalakok alkotói.
    Mint kifejtette, a mű tisztítása során lépésről-lépésre ütött át az eredeti vonalvezetés, egyre inkább igazolódni látszott az a feltételezés, hogy a festőt a korabeli Itália legjelentősebb festőműhelyeiben kell keresni. Így jutottak arra, hogy Filippo Lippi műhelyének technikájával áll rokonságban a mű. Az infrafénnyel folytatott vizsgálatok segítségével egy kisméretű reneszánsz sapkás, szakállas figurát is felfedeztek, amely rokonságot mutat Botticelli Dante-illusztrációinak öregember-alakjával. 
    Wierdl Zsuzsanna elmondta, hogy a többi nőalak vizsgálata jelenleg is tart, az sem kizárható, hogy egy kéztől származik az egész falkép-sorozat. A nagyközönség a restaurálási munkálatok befejezése után, a tervek szerint három év múlva láthatja a különleges szépségű nőalakot az esztergomi várban.