A Magyar Nemzeti Levéltár és az Orosz Állami Hadilevéltár (RGVA) 2019. április 8-án a Magyar–Orosz Kormányközi Levéltári Együttműködési Bizottság ülésén egyezményt kötött az RGVA-ban őrzött, a második világháború idején a Vörös Hadsereg által foglyul ejtett és ezt követően a Szovjetunióban fogolyként nyilvántartott, magyar nemzetiségű személyek nyilvántartó kartonjainak digitalizálásáról és a digitális másolatok átadásáról a Magyar Nemzeti Levéltár őrizetébe.

A közel 682 ezer kézírással írt fogolykarton 17 adateleme összesen 11 és fél millió adatot jelentett,

amelynek manuális feldolgozása évekig tartott volna. A személyneveknél és a földrajzi neveknél ezért az átírás és a fordítás nyelvi feldolgozáson alapuló gépi algoritmusok segítségével történt – az ELKH Nyelvtudományi Intézetének bevonásával.

A Magyar Nemzeti Levéltár a mesterséges intelligencia alkalmazásának köszönhetően gyorsan és sikerrel dolgozta fel a gyűjteményt, és 2021. február 25-én, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján közzétette a Szovjetunióba elhurcoltak adatbázisát, mely régóta várt információs kárpótlást jelentett az áldozatok és hozzátartozóik számára.

A gyűjtemény pontosítása és bővítése a Gulág- és Gupvikutató Intézet megalakulásának köszönhetően nagy lendülettel folytatódik,

a digitális feldolgozásnak köszönhetően a személyek és táborok összekapcsolása, valamint térképi megjelenítése is lehetővé vált. 2022. november 25-én, a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából a szolgáltatás további két adatbázissal bővül.

A Magyar Hadifogoly Híradó az MKP Központi Hadifogoly Iroda folyóiratának a gyűjteménye, melynek feldolgozását és publikálását a Magyar Nemzeti Levéltár az Országos Széchényi Könyvtárral együttműködve valósította meg. A II. világháború utáni időszak egyik legfontosabb társadalmi problémája a hadifogságba esett katonák felkutatása és hazaszállításának megszervezése volt. A politikai pártok ez irányú szervezkedését háttérbe szorítva a Magyar Kommunista Párt (MKP) kisajátította a hadifoglyok hazahozatalának ügyét azzal, hogy 1945 novemberében létrehozta a Központi Hadifogoly Irodát, majd Magyar Hadifogoly Híradó címmel propaganda hetilapot adott ki, mely közvetítette a hadifoglyok és a rokonaikat kereső személyek üzeneteit.

A magyar hadifoglyok szervezett és tömeges hazaszállítása 1948 végén befejeződött, így a hetilap október 30. után nem jelent meg. Az adatbázis egy hiányzó (1945. évi 1. jegyzék) lapszám kivételével 218 lapszámot tartalmaz, 1619 oldalon, a visszatérők neveinek felsorolása mellett, a frontra küldött és onnan érkező üzeneteket.

A Katonák a Gulágon egy 66 281 adatsort tartalmazó, a szovjet hadifogoly- és internálótáborokban meghalt magyar hadifoglyok és polgári internáltak nagy részének nevét tartalmazó orosz nyelvű, cirill betűs adatbázis, melyet az Oroszországi Föderáció hadisírokat gondozó Vojennije Memoriáli Társasága 1999-ben átadott a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumnak. A Hadtörténeti Levéltárral való együttműködés eredményeként az adatbázis az MNL online gyűjteményébe is bekerült, így valamennyi adat közösen kereshető a többi adatbázissal.

A következő feladat az adatbázisokban előforduló földrajzi nevek pontosítása, összerendelése a megújuló földrajzi névtér adatbázissal.

A jelenleg elérhető adatbázisokon kívül előrehaladott a feldolgozása az MDP Hadifogoly Iroda iratanyagának, és megkezdődött a Külügyminisztérium Hadifogoly Osztálya anyagából való adatbázisépítés.

Nyitókép: a Gulágra hurcoltak aktái között egy fényképes dokumentum a Magyar Nemzeti Levéltárban. Fotó: MTI/Máthé Zoltán