Az Iparművészeti Múzeum tárlatán az egykori irodákat idéző fényképek, a tervrajzok és a modellek között sétálva betekintést nyerhetünk az izgalmas tervezési folyamatba, a tervezők mindennapjaiba és Breuer Marcell életébe is.
?Amikor belenéztem a szülővárosomról, Debrecenről írt útikönyvbe, észrevettem, hogy a legtöbb egyházi objektum nem is szerepelt benne sem műemlékként, sem látnivalóként. Ekkor határoztam el, hogy végigjárom a város templomait és így elérkeztem az evangélikusokhoz is. Ott beszélt a tiszteletes úr arról, hogy épült volna egy modernista templom, amelyet Sajó István tervezett. Nyolcadikos koromban becsöngettem Sajóékhoz, hogy feltegyek néhány kérdést az épülettervvel kapcsolatban, és az idős özvegy nyitott ajtót. Mesélt arról, hogy amikor Sajó István elvégezte az egyetemet, akkor Németországba ment továbbtanulni egy barátjával, Breuer Marcellal. Ez a mai napig legenda, mert semmi nem erősíti meg, de az, hogy jóban lehettek és ismerték egymást, valószínű? ? kezdte a szubjektív tárlatvezetést Térey János.
Breuer Marcell az általános és a középiskolát Pécsett végezte, majd a bécsi Művészeti Akadémián szobrászatot kezdett tanulni, de fél év után abbahagyta, és Weimarban Walter Gropius építésztanítványa lett. Később a Bauhausban tanult asztalosnak, Dessauban mester lett, és bútorműhelyt vezetett. Számos bútortervet készített, épületberendezésekkel is behatóan foglalkozott: már növendékként konyhaberendezést tervezett, később pedig modulrendszerbe foglalható szekrényelemeket szerkesztett.
Térey István előadásában kiemelte: ?Breuer saját kezűleg is sok bútort készített. Szerettem volna, ha itt is jelen lenne egy alkotás, amelyet ő maga készített, de alig van Magyarországon olyan darab, amely túlélte a háború és a forradalom pusztítását. Sajnos a világban kell utazgatnunk ahhoz, hogy Breuer-épületet lássunk.?
A tárlat egyik legérdekesebb műtárgya egy gránit tárgyalóasztal, amely évtizedekig Breuer Marcell saját New York-i irodájában állt. A bútor egyike a Magyar Nemzeti Bank Értékpapír programjának keretében megvásárolt műtárgyaknak, melyet 150 ezer dollárért, vagyis hozzávetőlegesen 43 millió forintért vett meg a jegybank.
Az előadó az értékes műtárgyról így fogalmazott: ?Ez egy háromszáz kilós asztal és tulajdonképpen ebben a formában ?érkezett haza? Breuer Marcell. Ez igazán jelképes megérkezés, hiszen a műtárgy az Iparművészeti Múzeum dísztermében látható. Nagyon különböző stíluseszményeket fogalmazott meg Breuer ezzel a bútordarabbal a saját irodájában, dizájnermunkaként és használati tárgyként is.?
Breuer 1925-ben a kerékpár kormányának mintájára alkotta meg a csővázas széket, amelynek első változata Wassily-szék néven vált ismertté. A Wassily-széket sorozatban követték a hasonló szemléletből fakadó acélcső bútorok. Formaviláguk, tiszta részletmegoldásaik új gondolkodásmódot, új stílust eredményeztek.
?A kiállítás ikonikus pontja a csőbútor. Rendkívül kényelmes, strapabíró és van benne valami steril jelleg. És hogy miért éppen Wassily-szék? Vaszilij Vasziljevics Kandinszkij világhírű festő Breuer kortársa, tanára és ihletője volt, ezért kapta a bútor az ő nevét? ? hangsúlyozta a tárlatvezetésen Térey István
Annak ellenére, hogy Breuert a dizájntörténet egyik legkiemelkedőbb alkotójaként tartják számon, a magyar közgyűjtemények keveset őriznek munkáiból. Ezért különösen figyelemre méltó, hogy a megújulás előtt álló Iparművészeti Múzeum ilyen nagyszabású kiállítás és rendezvénysorozat keretén belül ismerteti meg a közönséggel Breuer Marcell munkásságát.
A tárlaton ráadásként hét olyan építész-iparművész kortárs irodaberendezései is felsorakoznak, akikkel Breuer együttműködött vagy a korabeli hazai építészeti közélet aktív figyelőjeként kapcsolatban lehetett. A tervezők, Molnár Farkas, Fischer József, Kozma Lajos, Bierbauer Virgil, Kaesz Gyula, Kovács Zsuzsa, Wágner László bútorai és a pályájukat ismertető archív dokumentumok által Breuernek a modern magyar enteriőr- és bútortervezésre gyakorolt hatása is megelevenedik.
A kiállítás kurátorai: Horányi Éva, Dévényi Tamás, Ritoók Pál
Társkurátorok: Baldavári Eszter és Sebestyén Ágnes Anna
A kiállítás június 11-ig tekinthető meg az Iparművészeti Múzeumban.
Jámbor-Miniska Zsejke
