Amikor Benjamin Clementine két évvel ezelőtt fellépett a CAFe fesztiválon, mindössze három kislemezt tudott még csak a háta mögött. Ám a hozzáértők már akkor is jelezték, ez a fiatalember nagy dolgokra hivatott. Akik pedig ott voltak a 2014-es koncerten, mind egyetértenek ezzel a kijelentéssel. Benjamin ugyanis olyan elementáris élményt nyújtott az A38 Hajón, hogy többen nem átallották kijelenteni: az övé volt az év egyik legjobb koncertje. Azóta eltelt két év, és a jóslat, miszerint a zenész nagy dolgokat fog elérni, beteljesülni látszik. A lemezkiadókkal való hosszú viaskodás után 2015 januárjában végre megjelent az első nagylemeze, az At Least For Now, amely alig egy hónap alatt több országban is az iTunes Top 10-be került. A kritikusok is egyöntetű lelkesedéssel fogadták, és olyan neves díjakat zsebelt be, mint a Victoires de la Musique, a brit és ír lemezeket rangsoroló Mercury Prize-on pedig 2015 legjobb albumának választották ? olyan előadók lemezeit megelőzve, mint Róisín Murphy, a Florence and the Machine vagy éppen a Wolf Alice.
Pedig volt időszak, amikor Benjamin szó szerint az életéért zenélt. Ghánai szülők gyermekeként erősen vallási környezetben nőtt fel a kelet-londoni Edmontonban. Még gyermekként, 11 évesen autodidakta módon kezdett zongorázni, lenyűgözve a Classic FM rádióadón hallott zenétől. Alig volt 20 éves, amikor hirtelen felindulásból Párizsba költözött, ahol szó szerint nyomorgott, a Place de Clichy metróállomáson aludt és az utcán zenélt a betevő falatért. Itt hallotta meg és karolta fel egy francia zenei producer. A nagy áttörést az hozta meg számára, amikor 2013 októberében a brit könnyűzene egyik legfontosabb fórumának tartott Jools Holland Show-ban lépett fel. Ezzel a szerepléssel nemcsak a közönséget nyerte meg magának, de a színfalak mögött nem kisebb sztár gratulált neki és biztatta a folytatásra, mint Paul McCartney.
Innen meseszerű a története: még 2013-ban megjelent az első kislemeze, a Cornerstone, egymást érték a teltházas koncertek, valamint fellépett a Burberry divatház londoni bemutatóján. Csak a nagylemez váratott magára, az akkori kiadó ugyanis jogi okokra hivatkozva majdnem két évig visszatartotta a korongot. Benjamin viszont a nagylemez megjelenéséig sem tétlenkedett. Verseket írt, megszerkesztette a saját szótárát és zenét szerzett. A várva várt debütáló album végül 2015 januárjában jelent meg. Az Independent egyszerűen mesterműnek titulálta és azt írta róla, hogy olyan, mintha Nina Simone Leonard Cohen-dalokat énekelne.
Clementine stílusa összetéveszthetetlen. Mély tenor hangszínében egyszerre bújik meg Nina Simone, Aretha Franklin és Rufus Wainwright. Ikonikus színpadi megjelenése ? hosszú kabát ing nélkül, mezítláb ? csak még jobban hozzájárul a zenéje által teremtett unikális atmoszférához. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben december 12-én az is megtapasztalhatja ezt, aki a két évvel ezelőtti koncertjéről lemaradt.
További információk: https://www.mupa.hu/program/benjamin-clementine-2016-12-12_20-00-bbnh