Ha egy nő nem akar megöregedni, az hiúság – ha egy férfi, akkor biohacking?

Film

Koplalás, vérplazmatranszfer és hajnali 4.30-as kelés elég az örök élethez? Bryan Johnson életcélja egyszerű: megállítani az öregedést. Évi kétmillió dolláros költségvetéssel, teste laboratóriummá alakításával hajszolja a halhatatlanságot. Extrém projektjére persze a Netflix is lecsapott, amit a Bryan Johnson: Az ember, aki örökké akar élni című dokumentumfilmben mutattak be.

Bryan Johnson, an American entrepreneur, venture capitalist, writer, author, founder and former CEO of Kernel during an intBryan Johnson, an American entrepreneur, venture capitalist, writer, author, founder and former CEO of Kernel during an interaction with The Times of India Journalist at the TOI office in Mumbai on January 02, 2024. The Times of India/Nitin Sonawane.eraction with The Times of India Journalist at the TOI office in Mumbai on January 02, 2024. Nitin Sharma/Nitin Sonawane.
Nitin Sonawane / The Times of India / The Times of India via AFP
Bryan Johnson. Fotó: Nitin Sonawane / The Times of India via AFP

Az emberiség, mióta az eszét tudja, keresi a hosszú élet, vagy még inkább a halhatatlanság titkát. Alkimisták, mágusok, táltosok, papok, tanítók évezredeken keresztül kutattak a bölcsek kövét, az életelixírt, ami elhozza az örök fiatalságot. A törekvés azóta is töretlen, csak ma már egy menő nevet is kapott: longevitynek neveznek minden olyan életmódbeli praktikát, amitől jobb, hosszabb, minőségibb életet lehet élni.

Az egyél egészségesen, mozogj sokat és aludj eleget szentháromság mellett ma már jeges fürdőre, koplalásra, tudatosan karbantartott emberi kapcsolatokra és a mikrobiom még tudatosabb ápolására is szükség van a szakértők szerint. Meg még ezernyi másik dologra, főleg, ha az eladható és pörgeti a gazdaságot. Hogy az emberek mennyire vevők ezekre a trendekre, jól mutatja, hogy tavaly az egyik legtöbbet kattintott cikkcímünk is így szólt: A hosszú élet titka a rendszeres éhezés és az izzadás.

Így az évkezdés táján a téma valószínűleg még többeket érdekel, elég vastag összeget rá lehetne tenni arra, hogy az egyik legdivatosabb fogadalom most is az „az egészségesebben fogok élni” volt. A csapnivaló egészségügyi statisztikákat elnézve lenne is hova fejlődni, bár az is igaz, hogy a legtöbbeknek még az első három ajánlás betartása is megugorhatatlan feladat.

Aki nagyon nem akar meghalni

Nem úgy Bryan Johnsonnak, aki nem kevesebbet döntött el, mint hogy megálljt parancsol az időnek, szembeszáll az öregedéssel és végső soron a halállal is. Techcégének eladásából származó vagyonát is erre a nagy ívű tervre tette fel, állítólag évi kétmillió dollárt költ arra, hogy fiatalon tartsa magát. Ezt már a Bryan Johnson: Az ember, aki örökké akar élni (Don’t die: The Man Who Wants to Live Forever – a szerk.) című netflixes dokuból lehet megtudni, amit tökéletes időzítéssel januárban hoztak ki.

Forrás: Netflix
Forrás: Netflix

A film egy újabb lökést ad ismertségének, amin azért már jó pár éve kitartóan dolgozik. Projektje, a Blueprint még 2021-ben robbant be a köztudatba, ekkor vált széleskörűen ismertté, hogy Johnson gyakorlatilag laboratóriummá alakította a saját testét és önjelölt kísérleti patkányként él menő Los Angeles-i otthonában. Amit sokan persze nem neveznének életnek: mindennap 4.30-kor kell és este 8.30-kor fekszik, a köztes időben pedig olyan szigorú napirendet követ, hogy azt még Schwab Richárd is megirigyelné.

Nemcsak a pizza, a hamburger, a fagylalt és az alkohol tiltólistás nála, hanem minden húsféle is. Délelőtt 11 órakor eszi az utolsó (!) étkezését, amely kizárólag növényi alapú, naponta pedig pontosan 2000 kalóriát vesz magához. Több mint száz táplálékkiegészítőt fogyaszt, mindennapos kemény edzéssel tartja magát karban, és szigorú alvási rutint tart. Ezeken túl a növekedésihormon-kúra, a lézerdiódás hajnövesztés és a pénisz-lökéshullámterápia is a percre pontosan felépített protokoll része.

Egészségi állapotát több száz biomarker segítségével figyeli harmincfős csapata, amelyek között olyan részletek is szerepelnek, mint az artériák rugalmassága vagy a bélflóra összetétele.

Persze hasonló programokat az élsportolók is követnek, azonban Johnson még tovább merészkedett a magának kijelölt úton. Az egyik legmeghökkentőbb beavatkozása a vérplazmacsere volt, amelyet egy háromgenerációs családi projekt keretében hajtott végre. Johnson 17 éves fiától, Talmage-től kapott vérplazmát, míg az ő lecsapolt adagját az apja vénájába fecskendezték be. Bár az eljárás hatékonyságát embereken még nem bizonyították, az egereken végzett kísérletek szerint fiatalító hatása lehet a módszernek.

Még ennél is extrémebbnek tűnik az a génterápia, amit 2024-ben próbált ki, és ami egy természetes fehérje, a follisztatin fokozásával ígéri az izomnövekedést és az öregedési folyamatok lassítását. Bár a technológia ígéretesnek tűnik, jelentős egészségi kockázatai miatt a legtöbb országban illegális, ő is egy hondurasi, törvényeken kívül álló „kísérleti zónában” injekcióztatta be magát.

Nem véletlen, hogy Johnson módszereit sokan megkérdőjelezik: míg hívei a tudományos fejlődés úttörőjét látják benne, addig kritikusai egy gazdag vállalkozó hóbortjának tartják eljárásait. Az orvosszakértők pedig úgy vélik, hogy a kísérletei nem felelnek meg a tudományos módszertan alapvető elveinek, mivel egyszerre többféle módszert alkalmaz, így nem lehet tudni, hogy valójában minek milyen hatása van.

Forrás: Netflix
Forrás: Netflix

A tökéletes biomarkerek ára

Az átlagember számára enyhén szólva is extrémnek tűnő kezelések és életmód mögött egy önmagában is érdekes életút áll. Bryan Johnson Utah államban, mormon családba született, amely mélyen meghatározta világnézetét. Saját bevallása szerint gyerekkorában rossz egészségügyi szokások között nevelkedett, majd húsz évig rendesen kizsigerelte magát cégei felépítésével, aminek köszönhetően sem testileg, sem lelkileg nem érezte jól magát, egy ideig krónikus depresszióban is szenvedett.

Hogy kikeveredjen a gödörből, eltávolodott a vallástól, ami családjával való kapcsolatát is megváltoztatta. Elvált, három gyermeke közül pedig Talmage az egyetlen, akivel szoros kapcsolatot ápol. A film legmeghatóbb pillanatait az ő visszatérése hozza el, a fiú ugyanis az érettségi előtti évét az apjával tölti. Ezek azok a részek, amikor Johnson emberibb oldala is megmutatkozik: közös edzéseik és beszélgetéseik a külvilágtól elzárt, precízen szervezett életbe némi spontaneitást hoznak.

A film lényege azonban mégiscsak a nagybetűs KÜLDETÉS. Johnson szerint ugyanis a halhatatlanság keresése nem csak öncélú törekvés, és ha meg akarjuk érteni, hogy hogyan lassíthatjuk le az öregedést, akkor először magunkkal kell elkezdenünk a kísérletezést.

Úgy tűnik, módszerei egyelőre eredményesek: tökéletes biomarkerekkel rendelkezik, és öregedésének ütemét is sikerült 0,64 százalékra levinnie, azaz 365 nap helyett csak 233 napot öregszik – legalábbis az általa prezentált adatok alapján.

Nem csoda, hogy a Netflix is meglátta a lehetőséget a sztoriban, de biztosak lehetünk benne, hogy Johnson is profitál az együttműködésből. Projektjét a Blueprint weboldalán keresztül bárki követheti, ahol részletesen dokumentálja étrendjét, edzésprogramját és orvosi vizsgálatainak eredményeit. Bár az alapinformációk ingyenesek, a személyre szabott felmérések és táplálékkiegészítők már jóval borsosabb áron érhetők el.

Mi az élet?

Johnson története egyszerre lenyűgöző és elgondolkodtató. Miközben sokan irigylik kitartását és anyagi lehetőségeit, a legtöbben megkérdőjelezik, hogy a halhatatlanság valóban elérhető-e. És bár minden igyekezete arra irányul, hogy elkerülje a betegségeket és kimaxolja az egészségét, valójában százszámra kapkodja be a pirulákat, injekcióztatja magát, folyamatos orvosi felügyelet alatt áll, és többet monitorozzák, mint a legsúlyosabb betegeket.

Életmódját elnézve az a kérdés is felmerül, hogy valójában mit jelent élni. Vajon az élet hossza vagy a minősége fontosabb? Megéri-e ez a végtelenül szigorú protokoll, ha az ember nem ihat meg egy sört a barátaival? Ha soha nem mehet el színházba, mert este korán már ágyban kell lennie? Ha nem kezdhet bele egy párkapcsolatba, mert attól retteg, hogy kihasználják és becsapják?

Johnson projektjének önmagán túlmutató aspektusai is vannak. Vajon nem növeli-e tovább a gazdagok és szegények közötti szakadékot minden ilyen, a sokaság számára elérhetetlen módszer? Vagy mi lenne akkor, ha az eredmények demokratizálódnának, és a túlnépesedéstől – és annak közvetlen és közvetett hatásaitól – szenvedő bolygónkon az emberek milliárdjai élnének évtizedekkel hosszabban, ami alatt még többet fogyasztanának?

A film ugyan nem ad egyértelmű válaszokat ezekre a kérdésekre, de zárása fontos társadalmi problémára világít rá. Miután Johnson fia egyetemre megy, és magára marad, magánya szinte elviselhetetlenné válik – ami köztudottan legalább olyan ártalmas az egészségre, mint a dohányzás. Ennek leküzdésére közösséget kezd építeni, olyan embereket gyűjtve maga köré, akik osztoznak az egészséges életmód iránti szenvedélyében. A film végső üzenete így egyértelmű: az emberi kapcsolatok azok, amelyek igazán meghatározzák az életminőségünket, és a közösség ereje az, ami az egyént is felemelheti.

A Bryan Johnson: Az ember, aki örökké akar élni című film a Netflixen látható.