A jelenlévőket Dr. Fülöp Tamás, megyei főigazgató-helyettes köszöntötte, aki elmondta, hogy a sorozat a magyar parasztság életének legsúlyosabb változásait mutatja be, az agrártörténeti, politikai, gazdasági és társadalomtörténeti eredményeket is felhasználva.
Bíró Zoltán irodalomtörténész, politikus és főiskolai oktató Für Lajoshoz fűződő személyes szálairól is mesélt a közönségnek, hiszen a közös munka mellett barátokká váltak és gyakran a szabadidejüket is együtt töltötték. Munkásságáról ekképpen nyilatkozott: ?Ha semmi mást nem csinált volna, csupán ezt a két nagy művet tette volna le az asztalra: az agrártörténetet és a történeti demográfiát, akkor is egy önálló, saját lábán álló és erőteljes életmű született volna?. Majd hozzátette, tevékenysége a kisebbségkutatás területén is pótolhatatlan jelentőségű.
A kötet szakmai bemutatását Tóth Judit, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa, és Für Lajos egykori tanítványa tartotta. Előadásából kiderült, hogy a sorozat Für Lajos 1987-ben, az Alföldben megjelent tanulmányának kibővített és átdolgozott kiadása. A főlevéltáros azt is elmondta, hogy lábjegyzetek direkt nem találhatóak a könyvben, hiszen az megbontotta volna gördülékeny egységét, a kötet végén azonban 40 oldalas szakirodalomlista bizonyítja a tudományosságot. A történeti precizitást a líraisággal kombinálva gazdag jelző, és képzőrendszert használt fel ? ismertette Tóth Judit. Majd a 114 paraszti önvallomást felsorakoztató második, valamint a dokumentum- és fotógyűjteményből álló harmadik kötetről is beszélt.
Sári Zsolt, a Szabadtéri Múzeum Tudományos és Ismeretátadási Igazgatóságának vezetője a bemutatott kötettel azonos, a Búcsú a parasztságtól címet viselő kiállítás tematikájáról szólt. Mint az előadásából kiderült, a tárlat különlegessége, hogy nem berendeztek, hanem kiürítettek egy házat, amelyben csak néhány gondosan kiválogatott fotó, illetve tárgy kerülhetett bele. Az egyik szobában a szürke falon fehérrel jelölték a parasztok után maradt ürességet és a tárgyak helyét.
Bíró Friderika, a kötet társzerzője meghatottan köszönte meg a levéltár dolgozóinak munkáját, akik a mintegy 6800 oldalnyi szöveg összeállításában és szerkesztésében segítségére voltak.
