Negyvennégy esztendő. A Néprajzi Múzeum csaknem fél évszázaddal ezelőtt, 1973-ban talált otthonra az Igazságügyi Palotában, melyet Hauszman Alajos tervei alapján 1896-ban emeltek a Magyar Királyi Kúria számára. A palota csak 1949-ig teljesítette ezt a feladatát, azóta múzeumként működik, most viszont, hatvannyolc év után, úgy tűnik, Justitia újra birtokba veheti a régi épületét. A Néprajzi Múzeum a költözés előtt, december első hétvégéjén még egyszer várja közönségét: a háromnapos zárórendezvény keretében számtalan programon idézik fel a múzeum múltját és mutatják be jelenét.
?Bár a programsorozat advent idejére esik, ezúttal nem a karácsonyi készülődést helyeztük középpontba. A Néprajzi Múzeum épülete a Kossuth téren ezen a hétvégén látható utoljára, ezért invitáljuk a közönséget, hogy ismerkedjen az itt folyó sokrétű munkával, készüljön fel arra az időszakra, amikor az intézmény fizikai valójában nem lesz látogatható. Búcsúzunk az épülettől, és minél több dolgot szeretnénk elmondani, bemutatni a Néprajzi Múzeumról? ? mondta a Kultúra.hu-nak dr. Szarvas Zsuzsanna.
A december 1. és 3. között tartó rendezvénysorozaton sokféle program közül választhatunk. A három nap során több tárlatvezetés is indul az állandó és időszaki kiállításokon, melyek révén jobban megismerhetjük a gyűjteményt, például a magyar parasztság egykori életét vagy éppen az első világháború és az esztergomi hadifogolytábor tárgyi emlékeit. Kiemelt program lesz viszont a Bocskor, csizma, paduka ? kalandozás a lábbeli körül című időszaki kiállítás rendhagyó tárlatvezetése: a muzeológusok mellett vendégtárlatvezetők kísérik a látogatókat, akik szubjektív megközelítéssel, másfajta értelmezéssel gazdagítják a lábbelik történetét. Így kiderül, hogyan látja a népies, régi lábbeliket egy divattörténész, egy cipőszobrász vagy éppen egy látványtervező. A cipőtörténelemhez kötődik a Hamupipőke-történet újratöltve című játék és még több program.
A három nap folyamán magának a Néprajzi Múzeumnak a sokrétű tevékenységébe is bepillantást nyerhetünk: a könyvbemutatókon régi és új kiadványok, egykori kiállítások plakátjai kalauzolnak a múzeum múltjának egy-egy szeletébe. A Költözik a múzeum programponton belül az Iskolából a palotába című beszélgetés azokra az időkre reflektál, amikor a Néprajzi Múzeum még a Könyves Kálmán körúti iskolaépületben kapott helyet ? később innen költözött át a Kossuth térre. A december 3-ai programon az intézmény egykori muzeológusai vesznek részt, felidézik a régi időket, az akkori Néprajzi Múzeumot és megosztják tapasztalataikat a költözéssel kapcsolatban is. A Tárgyak a fókuszban című programponton már a múzeumi tárgyak kapják a főszerepet: konkrét tárgyakról tudhatjuk meg, honnan és hogyan kerültek a múzeumba, mi történik itt velük, mi a történetük és hogyan dolgoznak velük a múzeumi szakemberek.
?Nem volt könnyű feladat a díszes palotaépületben megtalálni egy olyan múzeum funkcióit, amely elsősorban a hagyományos, hétköznapi kultúrával foglalkozik; folyamatosan küzdöttünk azzal, hogy megtaláljuk a néprajzi múzeumi prezentáció egyszerűbb, letisztult formáit. Bízunk benne, hogy a Néprajzi Múzeum ? meglehetősen hányatott sorsa után ? egy kifejezetten a számára épült új helyen találhatja meg végleges helyét? ? mondta az főigazgató-helyettes.
A rendezvénysorozaton naponta több épületséta is indul, melyek során magával a palotával is megismerkedhetnek a látogatók. A Búcsú a palotától ? vigyázó sárkányainktól című sétán üvegművészek mesélnek a palota üvegablakairól, az épülettörténeti sétákon pedig elmerülhetünk Lotz Károly Justitia diadala című freskójának részleteiben és történetében, beléphetünk a közönségterekbe és a zárt termekbe is, de a Pincétől a padlásig elnevezésű programon bejárhatjuk az egész palotát is.
Bár a Néprajzi Múzeum hagyományőrző jellegétől fogva szorosan kötődik a múlthoz, mégsem maradt le a mai világ tendenciáitól: a Múzeum 0-24 című program a gyűjtemény digitalizálásáról, világhálón való hozzáférhetőségéről szól majd. ?Bemutatjuk a múzeumi adatbázist, online katalógusainkat és virtuális kiállításainkat. Külön blokk foglalkozik azzal az I. világháborús online katalógussal, amely más intézményekkel együttműködésben jött létre. Legújabb kiadványainkat a szerzők, szerkesztők mutatják be, munkatársaink számolnak be legújabb kutatási eredményeikről? ? mesélte dr. Szarvas Zsuzsanna.
Mindezeken túl lesznek zenés programok, koncertek, szombaton balkáni vasárnap pedig magyar táncház, mesterségbemutatók, kézműves workshopok, filmvetítések a múzeum filmarchívumának és kisfilmjeinek anyagából. A vállalkozókedvűek festhetnek színes ablakot, tervezhetnek szőnyeget is és részt vehetnek a kiállítások felfedezőjátékain. Lesz lehetőség ideiglenes műtárgytetoválásra a tárlatokon bemutatott tárgyakról vagy azok részletéről, lesz válogatás a látogatók által az Instagrammon megosztott fotókból Ilyenek voltunk címmel. Az állandó és az időszaki kiállítások a nyitvatartás teljes ideje alatt megtekinthetőek lesznek.
Az főigazgató-helyettessel, dr. Szarvas Zsuzsával a költözésről is beszélgettünk. A kérdésre, hogy mik a terveik az átmeneti időszakra, a következőket válaszolta: ?Ez alatt az idő alatt is folyamatosan hírt adunk majd magunkról, arról a hatalmas munkáról, amelyet 250 ezer műtárgy, több millió fotó és iratanyag, egy180 ezer kötetes könyvtár, irodák, műhelyek átköltöztetése, illetve az új kiállításokra való felkészülés jelent. Jelen leszünk virtuálisan honlapunkkal, a közösségi médiában oldalainkkal, mindemellett időszaki kiállításaink utaztatását is tervezzük.? Hozzátette: a jelenlegi ismereteik szerint a Szabolcs utcai raktárépület átadása a Liget Projekt keretében 2018 márciusában, a Néprajzi Múzeum új épületének megnyitása pedig 2019 augusztusában várható.
A Néprajzi Múzeum december 1-jétől 3-áig tartó háromnapos zárórendezvényének részletes programja a Facebook-eseményen és a múzeum honlapján található meg, utóbbin nem csak időpontok, de tematikus kategóriák szerint is.
A Néprajzi Múzeum születésnapjaként 1872. március 5-ét tartják számon: ekkor nevezték ki Xantus Jánost a Magyar Nemzeti Múzeum Ethnographiai Osztályának őrévé, aki még a kinevezésének évében nagyszabású magyarországi néprajzitárgy-gyűjtésbe kezdett az 1873. bécsi világkiállítás részére ? a gyűjteménye azóta az Iparművészeti Múzeumba került. A néprajzi gyűjteményt végül Jankó János tevékenysége tette múzeumi szervezetté a századfordulón.
A 20. század elejére egyre inkább gazdagodott az intézmény magyar és nemzetközi gyűjteménye, munkatársai között pedig többek közt Bartók Béla és Kodály Zoltán is szerepelt. Az 1930-as évekre a Könyves Kálmán körúton, a népligeti iskolaépületben működött, állandó kiállításairól elismerően nyilatkoztak a szakma külföldi munkatársai is. Önállóságát 1947-ben nyerte el, ekkor vált el formálisan is a Nemzeti Múzeumtól, az Igazságügyi Palotába 1973-ba költözött.
Révy Orsolya
