Az államfő kiemelte: több mint ezeréves államunk testében 150 éves szív dobog, és ez a szív erőt ad a nemzetnek, hogy fennmaradjon és gyarapodjon. Novák hozzátette: innen nézve egy fiatal, szinte még kamasz városról van szó, amely előtt reményteljes és hosszú jövő áll. A köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy a reformkor nagyjai, akik nemzeti szuverenitásunkért, a polgári Magyarországért küzdöttek, vigyázó szemeik Párizsra és Londonra vetették, és a két várost tanulmányozva alkottak egy közép-európai, de sajátosan magyar metropoliszt.
Budapest többször is bebizonyította életképességét, képes folyamatosan megújulni, feltámadni – hangsúlyozta Novák Katalin, kiemelve: a magyar főváros a szabadság városa, amely mindig helyet adott az alternatív művészeti mozgalmaknak és a főáramtól eltérő gondolkodásnak, valamint különböző politikai természetű ideáknak is. A köztársasági elnök szerint Budapest az a történet, amelyet az utcák, a terek, az épületek, az intézmények mesélnek. Budapestet az emberek jelentik, akik itt éltek és élnek, akik otthon vannak benne, de otthon lehetnek benne a más etnikumokhoz, kultúrákhoz tartozók is, akik úgy válhatnak magyarrá, hogy semmit sem kell feladniuk saját identitásukból.
Mint mondta, Budapest a béke és a biztonság otthona és szigete, s ez különösen nagy kincs egy olyan világban, amely forrong, és ahol emberek milliói lépnek félve az utcára. Budapest, az ország fővárosa legyen az a hely, amely a biztonság és a lehetőségek tekintetében felveszi a versenyt a világ más városaival, és ezért a haza minden polgárát jogos büszkeség töltheti el. Budapest így lesz a nemzeti szabadság városa minden magyar számára a Kárpát-medencében és a világban – zárta gondolatait Novák Katalin.
Köszöntőt mondott Karácsony Gergely főpolgármester is, aki szerint Budapest a nemzet fővárosa. A főpolgármester úgy fogalmazott: Budapest „magyarságában rendíthetetlen”. Az elmúlt 150 évben a főváros egy másik jelzőt is kivívott magának: magyar és európai. „Képes magába fogadni az újat, alkalmazkodni és magához alkalmazni, beszőni a veszteségeket, és képes újra és újra kivirulni” – fűzte hozzá Karácsony.
Budapest történelmi igazságainak sorában „talán az első, hogy ez a város nem hatalmi szándékból, hanem éppen annak ellenére jött létre”, és ma sem hatalmi szándékból, hanem sokszor annak ellenére igyekszik megszolgálni a jövőjét. „Vannak örök városok, ilyen Róma, és van a mindig feltámadó város: ez Budapest” – jelentette ki a főpolgármester. Karácsony Gergely szavai szerint Budapest „hevesen túlélő város”, amely „kibírja a gyakran kellemetlen fordulatokat, képes alkalmazkodásra, de képes forradalmakra is”.
Kitért arra is, hogy Trianon terhét „száz év óta duplán is viseli a hátán Budapest. Mert ő lett a bűnbak, a bűnös város. És mert már a létével is felhívja a figyelmet az országcsonkítás tragédiájára. Mert túl nagy, túl színes, túl gazdag a megcsonkított, kulturális sokféleségétől megfosztott, meggyötört országhoz”– mondta. Karácsony szerint Budapest az itt élőké, azoké a budapestieké, akik élik és éltetik ezt a várost minden nap, és azoké is, akik velünk együtt a nemzet tagjai, határon innen vagy túl.
Karácsony Gergely hangsúlyozta: az is Budapest igazsága, hogy nincs olyan, hogy „Budapest vagy vidék. Csak Budapest és vidék van, ami közös hazánk”. A főpolgármester szerint sokszínű, szabad Budapest nincs sokszínű és szabad önkormányzat nélkül. Budapesten nem a jobb- vagy a baloldal, hanem a budapestiek vannak hatalmon. Így rámutatott arra, hogy „az együttélés képességeit” szeretnék megünnepelni ezen a napon, „azt, hogy budai és pesti, autós és bringás, kertvárosi és panellakó, iskolás és nyugdíjas, fradista és újpesti, kutyás és macskás, ellenzéki és kormánypárti, őslakos és friss budapesti, Istenben vagy másban hívő, szingli vagy családos, meleg vagy heteró, bejáró vagy bentlakó. Ők azok, akik minden nap egyesítik a városunkat”.
A főpolgármester kiemelte: „ahogy egymással bánunk, az a hazánk”, és „ahogy egymással bánunk, az a mi városunk. Budapesten mindenkinek szabadságában áll úgy szeretni a hazát, a várost, ahogy maga akarja. De tudjuk, az összetartozás csak akkor lehetséges, hogyha senki, semmilyen ideológia nevében senkinek nem akarja megmondani, hogyan kell szeretni a hazát” – zárta beszédét Karácsony Gergely.
A beszédeket gálakoncert követte a Vígszínházban.
A nyitóképen Novák Katalin köztársasági elnök mond beszédet a Pest, Buda és Óbuda egyesítésének, Budapest születésének 150. évfordulója alkalmából rendezett gálakoncerten a Vígszínházban november 17-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI
