Vincze Máté szerint sokan hajlamosak azt gondolni, hogy az őskori emberek primitívek voltak. A Spanyolországban található Altamira-barlang rajzainak kiemelkedő művészi értékei, a régészek által feltárt további információk azt mutatják, hogy spirituálisan, lélekben, vágyakban erősen kapcsolódik az ősember a mai emberhez.
A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) barlangot szimbolizáló kiállítási terébe lépve úgy érezhetjük, hogy megérkezünk az őskorba, az őskori emberhez. „Érezni lehet azt is, amit a barlang jelentett az ősembernek, házat, biztonságot, szakrális helyet: mindazt, amire az emberek alapvetően vágynak” – mondta a helyettes államtitkár.
Vincze Máté emlékeztetett arra, hogy a barlangrajzok 1879-es felfedezése után sokáig úgy vélték, hogy a rajzok hamisítványok. Majd Franciaországban is találtak a szakemberek hasonló barlangfestményeket, ami meghozta az áttörést, hogy valódi értékként és kutatási anyagként tekintsenek a különleges rajzokra, amelyek három dimenzióban ábrázolják az állatokat. Az egyik barlangrajzon egy nyolclábú bika látható, a sok láb az állat mozgását szimbolizálja – magyarázta a KIM helyettes államtitkára.
Hammerstein Judit, a Magyar Nemzeti Múzeum megbízott főigazgatója felidézte: Marcelino Sanz de Sautuola üzletember és földbirtokos, amatőr kutató a kislányával, Mariával fedezte fel az Altamira-barlang falképeit. Ez a felfedezés forradalmasította a képet az őskőkori emberről – tette hozzá. A spanyol üzletember egy évvel később publikált állításainak nem adtak hitelt, de a további barlangok felfedezése a hitetlenkedőket is meggyőzték arról, hogy a rajzok eredetiek, és nincs olyan nagy távolság az őskőkori ember és a mai ember között.
Az Altamira-barlang rajzai azt bizonyítják, hogy a rajzokat elkészítő őskőkori ember rendelkezett már a művészi és a szimbolikus kifejezés képességével, és erre igénye is volt– magyarázta a megbízott főigazgató, kiemelve, hogy a kiállítás célja megismertetni a látogatókat a barlang felfedezésének körülményeivel.
A kiállításban az Altamira Nemzeti Múzeum és Kutatóközpont által összeállított fotóanyag jelenik meg, amely a barlang megtalálásának körülményei mellett bemutatja a felfedezőt, a barlangban található rajzokat és a barlangi művészek kéznyomait. A kiállításhoz szakmai tárlatvezetések és múzeumpedagógiai foglalkozások is kapcsolódnak – emelte ki.
Az Altamira barlangrajzai – A művészet kezdetei című kiállítás június 2-ig tart nyitva az MNM Pulszky-termében.
Pilar Fatás Monforte, az Altamira Nemzeti Múzeum és Kutatóközpont igazgatója kiemelte, hogy a barlang a világörökség része, az UNESCO 1985-ben vette fel a világörökségi listára. 2001-ben nyílt meg a barlang hasonmás változata, az Altamira Múzeum. Az első falképek 35 ezer, az utolsók 13 ezer évvel ezelőtt készültek. Az őskőkori ember bölények, mamutok, szarvasok és vaddisznók élethű, színes képét festette a falakra. Az agyagtalajban megtalálták a kovaeszközöket is – magyarázta a múzeum igazgatója.
A Nemzeti Régészeti Intézet magyar anyagának köszönhetően a közönség bepillanthat a mai Magyarország területének felső-paleolitikum korába is. Az utazó kiállítás korábban Horvátországban mutatkozott be.
Érdeklődő az Altamira barlangrajzai – A művészet kezdetei című kiállítás megnyitóján a Magyar Nemzeti Múzeumban 2024. január 23-án. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI
