A régészet újabb és újabb tabukat dönt meg és megcáfolja a berögződéseket – hangsúlyozta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára az Altamira barlangrajzait bemutató, utazó fotókiállítás megnyitóján.
Vincze Máté szerint sokan hajlamosak azt gondolni, hogy az őskori emberek primitívek voltak. A Spanyolországban található Altamira-barlang rajzainak kiemelkedő művészi értékei, a régészek által feltárt további információk azt mutatják, hogy spirituálisan, lélekben, vágyakban erősen kapcsolódik az ősember a mai emberhez.
A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) barlangot szimbolizáló kiállítási terébe lépve úgy érezhetjük, hogy megérkezünk az őskorba, az őskori emberhez. „Érezni lehet azt is, amit a barlang jelentett az ősembernek, házat, biztonságot, szakrális helyet: mindazt, amire az emberek alapvetően vágynak” – mondta a helyettes államtitkár.
Vincze Máté emlékeztetett arra, hogy a barlangrajzok 1879-es felfedezése után sokáig úgy vélték, hogy a rajzok hamisítványok. Majd Franciaországban is találtak a szakemberek hasonló barlangfestményeket, ami meghozta az áttörést, hogy valódi értékként és kutatási anyagként tekintsenek a különleges rajzokra, amelyek három dimenzióban ábrázolják az állatokat. Az egyik barlangrajzon egy nyolclábú bika látható, a sok láb az állat mozgását szimbolizálja – magyarázta a KIM helyettes államtitkára.
Hammerstein Judit, a Magyar Nemzeti Múzeum megbízott főigazgatója felidézte: Marcelino Sanz de Sautuola üzletember és földbirtokos, amatőr kutató a kislányával, Mariával fedezte fel az Altamira-barlang falképeit. Ez a felfedezés forradalmasította a képet az őskőkori emberről – tette hozzá. A spanyol üzletember egy évvel később publikált állításainak nem adtak hitelt, de a további barlangok felfedezése a hitetlenkedőket is meggyőzték arról, hogy a rajzok eredetiek, és nincs olyan nagy távolság az őskőkori ember és a mai ember között.
Az Altamira-barlang rajzai azt bizonyítják, hogy a rajzokat elkészítő őskőkori ember rendelkezett már a művészi és a szimbolikus kifejezés képességével, és erre igénye is volt– magyarázta a megbízott főigazgató, kiemelve, hogy a kiállítás célja megismertetni a látogatókat a barlang felfedezésének körülményeivel.
A kiállításban az Altamira Nemzeti Múzeum és Kutatóközpont által összeállított fotóanyag jelenik meg, amely a barlang megtalálásának körülményei mellett bemutatja a felfedezőt, a barlangban található rajzokat és a barlangi művészek kéznyomait. A kiállításhoz szakmai tárlatvezetések és múzeumpedagógiai foglalkozások is kapcsolódnak – emelte ki.
Az Altamira barlangrajzai – A művészet kezdetei című kiállítás június 2-ig tart nyitva az MNM Pulszky-termében.
Pilar Fatás Monforte, az Altamira Nemzeti Múzeum és Kutatóközpont igazgatója kiemelte, hogy a barlang a világörökség része, az UNESCO 1985-ben vette fel a világörökségi listára. 2001-ben nyílt meg a barlang hasonmás változata, az Altamira Múzeum. Az első falképek 35 ezer, az utolsók 13 ezer évvel ezelőtt készültek. Az őskőkori ember bölények, mamutok, szarvasok és vaddisznók élethű, színes képét festette a falakra. Az agyagtalajban megtalálták a kovaeszközöket is – magyarázta a múzeum igazgatója.
A Nemzeti Régészeti Intézet magyar anyagának köszönhetően a közönség bepillanthat a mai Magyarország területének felső-paleolitikum korába is. Az utazó kiállítás korábban Horvátországban mutatkozott be.
Érdeklődő az Altamira barlangrajzai – A művészet kezdetei című kiállítás megnyitóján a Magyar Nemzeti Múzeumban 2024. január 23-án. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
