Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntőjében Gulyás Gergely tárcavezető üdvözletét is tolmácsolva elmondta: a néptánc, a népdal, a népi hagyományok meghatározzák egy-egy nép, azon belül egy-egy tájegység kultúráját, arculatát.
A vasfüggöny mögött nevelkedettek számára különös jelentősége volt a népi hagyománynak. Kárpátalján például a kobzárok évszázadokon keresztül, vándorolva örökítették tovább a néphagyományt, a sztálini korszakban a legfőbb hírvivőkké válva, mígnem az államhatalom le nem sújtott rájuk – idézte fel.
Soltész Miklós szavai szerint a keleti blokkban a hatalom később is hátrébb sorolta a népi kultúrát, de idővel bizonyos elemeit, elsősorban a néptáncot, a népdalt engedte fennmaradni.
Ebben a korszakban is voltak olyan gyűjtők, akik a tiszta forrást keresték és tovább is adták, voltak továbbá olyan zenészek, táncosok is, akik ezt segítettek továbbadni, sőt feldolgozásaikkal gazdagították is – emlékeztetett.
Az államtitkár kiemelte: amíg keleten a diktatúra nehezítette a kultúra továbbadását, nyugaton a régi értékek elhagyása veszélyeztette és veszélyezteti a népi kultúrát.
Ha azonban sikerül továbbra is megőrizni, akkor fennmaradnak az egyes nemzetek sajátságai, és nem olvadnak be egy nagy olvasztótégelybe.
Vincze Andrea, a Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetségének (CIOFF Hungary) elnöke hangsúlyozta, hogy Magyarország a kezdetektől aktívan részt vett a CIOFF munkájában, és a magyar tagszervezet három éve készül a budapesti kongresszusra. Szimbolikus, hogy a rendezvény nyitóeseményének a Hagyományok Háza, a magyar népművészet fellegvára ad otthont.
Szigetvári József, a CIOFF Hungary alelnöke, a CIOFF nemzeti delegáltja arról szólt, hogy a világszervezet működését a béke, a kultúra, a barátság jellemzi; a CIOFF egy 112 országot átfogó, nagy nemzetközi közösség.
Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatói főtanácsadója, leendő főigazgatója kiemelte, hogy a népművészeti adatgyűjtés Bartók Béla, Kodály Zoltán és Martin György fémjelezte, klasszikus korszaka Magyarországon immár lezárult, az itteni falvakban már nem él eredeti formájában a néphagyomány, ezért szükség van a néphagyomány intézményi átörökítésére.
A Hagyományok Háza mindezt három alappillérre építve teszi: a közgyűjteményi egység archivál, digitalizál, könyvtárt működtet, a közművelődési pillér oktatással, módszertani képzéssel ismerteti meg a népi kultúrát, a művészeti programok pedig alkotói módon értelmezik azt.
Ennek a három pillérnek köszönhetően a Hagyományok Háza igazi információs központként működik.
Philippe Beaussant, a CIOFF elnöke felidézte, hogy a világszervezet az utóbbi fél évszázadban a kongresszusok mellett megszámlálhatatlan eseménnyel népszerűsítette a népi művészetet. Elmondása szerint a folklórfesztiválok jelentősen hozzájárulnak a népi kulturális örökség, ezzel a kulturális sokféleség megőrzéséhez, egyben előmozdítják a nemzetek közötti barátságot is.
Philippe Beaussant kiemelte a CIOFF Fokloriadák szerepét – a legutóbbi rendezvényt több mint 40 ország részvételével tartották meg júliusban Baskíriában –, és gratulált a magyar CIOFF-szervezetnek is a mostani világkongresszus előkészítéséért és megszervezéséért.
Amina Safikova, az oroszországi Baskír Köztársaság kulturális minisztere hozzátette: Baskíria 28 helyszínen több mint 500 eseménnyel, a pandémia okozta utazási nehézségek ellenére összesen 120 ezresnél is nagyobb közönséggel rendezte meg a 6. CIOFF Fokloriadát.
A Folkloriádán két világrekordot is sikerült felállítani, amikor 57 ország 71 nemzetiségét képviselő 2700 ember járt közös körtáncot Ufában – idézte fel Amina Safikova.
A kongresszus szakmai programját kulturális kísérőprogramok egészítik ki, amelyek célja, hogy bemutassák a magyar népi kultúrát és folklórkincset a világ minden tájáról érkezett, nemzetközi szakmai közönségnek.
Fotók: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu
