Köszöntőjében Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója felidézte, hogy intézménye százötven éves története során egészen mostanáig soha nem működhetett saját igényei szerint tervezett épületben.
A múzeum 2021-ben költözött ki az Igazságügyi palotából, ekkor mintegy 225 ezer műtárgyat, több millió oldalnyi dokumentumot, több 100 ezer fényképet kellett átköltöztetni, köztük számtalan igen érzékeny tárgyat, például üvegnegatívokat, hímes tojásokat – emlékeztetett. Mint kiemelte, a gondos előkészítésnek és csomagolásnak, a QR kódos nyilvántartásnak és a pontos logisztikai tervezésnek köszönhetően a költözés során csupán ezrelékekben volt mérhető a veszteség, ami nemzetközi összehasonlításban is rendkívül jó eredmény
Kemecsi Lajos elmondása szerint a Néprajzi Múzeum 11 ezer négyzetméternyi raktárterületet kapott a frissen felépített Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban (OMRRK), négy földalatti szinten. Ilyen méretű és felszereltségű múzeumi raktárbázis Európában jelenleg csak Londonban és Szentpéterváron található – hangsúlyozta. Mint hozzátette, 2022-ben a Néprajzi Múzeum elfoglalhatta a Liget Budapest projekt keretében felépült, 30 ezer négyzetméteres, új otthonát is, ahová nem egészen egy év alatt már 360 ezren látogattak el.
Az épületben most többek között a Megérkeztünk című nyitókiállítás, mellette a Zoom című állandó tárlat, illetve a kétszer negyven méter hosszan kialakított kerámiatér látható, a legnagyobb érdeklődés azonban a 3000 négyzetméteren jövőre nyíló állandó kiállítást övezi – közölte.
A főigazgató elmondása szerint az állandó kiállítás tervei és szövegei már készen vannak, hamarosan kezdődik a megépítése, 2023 végére pedig megvalósul az épületben a gyermek- és ifjúsági múzeum kialakítása is. Kemecsi Lajos kiemelte, hogy a Néprajzi Múzeum a magyar vonatkozású gyűjtemények mellett hatalmas nemzetközi kollekciót is őriz és gyarapít. Ebből mintegy 7500 tárgy kapcsolódik a nyelvi vagy kulturális értelemben rokon népekhez, ez Oroszországon kívül a legnagyobb európai kollekció.
Hóvári János, a türk államok budapesti képviseletének vezetője szintén méltatta a Néprajzi Múzeum otthonát, elmondása szerint az intézmény mind a forma, mind a funkciók tekintetében csodálatos épületbe költözhetett. A nagykövet a magyar turkológia történetére visszatekintve szót ejtett Diószegi Vilmos munkásságáról, majd mások mellett kiemelte a török múzeumi élet megteremtésében nagy szerepet vállaló Mészáros Gyula turkológus tevékenységét is, aki Kemál Atatürk tudományos tanácsadójaként dolgozott, kezdeményezve az Ankarai Néprajzi Múzeum megalapítását is.
Sirin Melikova, a Türksoy Múzeumok Egyesületének soros elnöke emlékeztetett arra, hogy a türk népeket szoros szálak és közös értékek kötik össze, fordítás nélkül megértik egymás nyelveit is. Az azerbajdzsáni szakember szót ejtett Diószegi Vilmosról is, a sámánizmus elismert kutatójaként méltatva a száz éve született magyar etnográfust.
Mint emlékeztetett, Magyarország hosszú idő óta szoros és baráti kapcsolatokat ápol a türk népekkel, ahogy a Néprajzi Múzeum és a türk világ kapcsolata is nagy hagyományra tekint vissza. A Türk Világ Múzeumainak Fórumán a résztvevők bejárják és megismerik a Néprajzi Múzeum épületét és kiállításait, majd megvitatják a türk világ múzeumainak aktuális tevékenységeit, tapasztalatait, pénteken pedig látogatást tesznek az OMRRK-ban is.
A nyitóképen Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója beszédet mond a Türk Világ Múzeumainak Fóruma soros ülésén a budapesti Néprajzi Múzeumban.
Fotók: MTI/Bruzák Noémi
