Káel Csaba, a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet elnöke a megnyitón kiemelte: több mint száz filmet vetítenek a rendezvényen. A filmtörténet legcsodálatosabb alkotásaiból látható válogatás az elkövetkező napokban nagyvásznon – mondta, hozzátéve: többségüket kiváló minőségben felújítva mutatják be. „A filmintézetnél kincsként tekintünk filmörökségünkre, ezért kiemelt küldetésünk, hogy ezeket a kincseket, az elmúlt 123 év magyar filmanyagát feltárjuk, felújítsuk, megőrizzük és élménnyé tegyük a nagyközönség számára” – mondta.
Kitért arra, hogy az idei program fókuszában a 110 éves magyar animáció áll. Az évforduló alkalmából számos klasszikus hazai és koprodukcióban készült alkotást is felújítottak, és folyamatosan restaurálnak az NFI – Filmlabor és a Filmarchívum munkatársai, amelyeket ezúttal nagyvásznon, az eredetihez képest jobb minőségben csodálhat meg a közönség. Hozzátette, hogy az idén olyan legendás külföldi alkotások is láthatók a fesztiválon, mint az Ének az esőben vagy a Berlin felett az ég, amelyet a rendező, Wim Wenders 11 további alkotásával együtt vetítenek.
A megnyitón köszöntötte Szabó Istvánt, kiemelve, hogy a rendező A napfény íze című, generációkon átívelő filmeposza is látható lesz. A fesztivál filmjei között említette a Hair és a 2001: Űrodüsszeia című alkotásokat is, amelyek a Szent István-bazilika előtti téren láthatók. Elmondta, hogy a nézők megismerkedhetnek a magyar gyökerekkel rendelkező George Pal munkáival is, aki Marczincsak György Pál néven született Cegléden, és Hollywoodban lett sztár.
Káel szavai szerint óriási megtiszteltetés, hogy a rendezvényen részt vesz a nyitófilm, a Berlinale fődíjával kitüntetett Zenedoboz rendezője, az Oscar-díjas Costa-Gavras. A részben Magyarországon készült filmről elmondta: producere elődje, Andy Vajna volt, aki idén ünnepelte volna nyolcvanadik születésnapját. A vetítésen részt vesz Sebestyén Márta is, aki a filmben Jessica Lange belső monológját énekli.
Costa-Gavras, a rendezvény díszvendége a megnyitón személyesen mutatta be Arany Medve-díjas filmjét, amelyet 1989-ben rendezett. A görög–francia rendező felidézte a film születésének történetét, ahogy a magyar származású Joe Eszterhastól megkapta a Zenedoboz című forgatókönyvet, a vele való közös munkát. Érdekesnek találta a forgatókönyv minden rétegét, ahogy egyszerre adott képet az akkori Amerikáról, amely befogadta a menekülteket, és Európáról, egy európai országról is.
A történetben sok olyan aspektus volt, amelyről rögtön úgy gondolta, hogy nagyvászonra kívánkozik. Mint mondta, a film elkészült, később pedig Joe Eszterhas elküldte neki a könyvét, amely az édesapjáról szól, ekkor jött rá, hogy a film főhőse az ő édesapja. Amikor a forgatókönyvet írta, nem fedhette fel, hogy ez egy személyes történet – idézte fel, gratulálva ahhoz a bátorsághoz, hogy saját édesapja történetéről később könyvet írt. A rendező kitért arra, hogy a film központi figurája, az apa szerepére karizmatikus színészt keresett, aki meg tudta személyesíteni ezt az erős karaktert. Kiemelte, hogy Armin Müller-Stahlt először Szabó István Redl ezredes című filmjében látta. Costa-Gavras feleségével, Michèle Ray-Gavrasszal és Frédéric Bonnaud-val, a Cinématheque française igazgatójával érkezett a fesztiválra azért, hogy filmjét bemutassa és a vetítés előtt beszéljen róla a közönségnek.
Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum igazgatója a megnyitón kiemelte, hogy a 2017-ben indított fesztivál létrehozása összefogás eredménye, csapatmunka. Felidézte: a rendezvény már az első hétvégén ötezer nézőt vonzott. Köszönetet mondott a fesztivál minden támogatójának, a helyszínek, az Uránia Nemzeti Filmszínház, a Toldi mozi, a Francia Intézet, az Art+ Cinema, a Budapest Music Center munkatársainak, valamint a közönségnek is azért, hogy minden évben egyre többen jönnek el a rendezvényre. A fesztivál újra és újra lehetőséget ad arra, hogy a világ filmkincseit felfedezzük, a magyar filmkincseket megmutassuk a világnak – emelte ki.
Fotók: Bruzák Noémi / MTI
