fbpx

Buddhától Josephine Bakerig – Az art deco

A Magyar Nemzeti Galéria Múzeum+ programsorozatának eseményén a 20. század egyik legszebb korszakával ismerkedhettünk meg.

Az emberek az 1. világháború és a spanyolnátha-járvány okozta sokkot maguk mögött hagyva szinte fejest ugrottak az élet élvezetébe: az avantgárd művészeti mozgalmakat a szépség, az életöröm, a dekorativitás iránti vonzalom váltotta fel. A korszak átfogó művészeti irányzata, az art deco a modern világ szépségének megtestesítőjévé vált.

Talán nem is lehetne látványosabban illusztrálni az art deco életérzést és az 1920-as évekre a művészetekben végbement radikális ízlésváltozást, mint a 20. század egyik legnagyobb festőzsenije, Pablo Picasso két emblematikus alkotásával. Az 1907-ben született Avignoni kisasszonyok „túllép a festészeten, és felszínre hozza mindazt, ami az utóbbi 50 évben történt” – fogalmazott a francia író, André Breton. A rendkívül kifejező nőalakokról minden eszünkbe jut, csak a szépség nem. Az 1923-ban született, Forrás című festmény nőalakja viszont már egyenesen a reneszánsz szépségideált favorizálja.

Pablo Picasso: Avignoni kisasszonyok

Ekkoriban elementáris erővel tört fel az emberiségnek a szépség, a nyugalom és a boldog élet iránti vágya. Ennek eredményeként született meg az art deco irányzat, amely a vizuális kultúra minden területén nyomott hagyott.

Pablo Picasso: Forrás
Forrás: painting-planet.hu

Az art deco kifejezés az 1925-ben Párizsban megrendezett iparművészeti kiállítás nevéből – Exposition internationale des arts décoratifs et industriels modernes – származik. A korszak egybeesett a mai értelemben vett modern világ születésével, amely magával hozta az új műfajok virágkorát is.

Az utca művészete, a plakátok, a film a mindennapok részévé váltak.

A pezsgő nagyvárosi élet pozitív élményei mellett a metropoliszok elidegenítő hatása, az élet elgépiesedése is sok művészt ihletett meg. A filmművészetben Fritz Lang Metropolisz című disztópikus alkotása illeszkedik e sorba, de hazai művészek is zseniálisan ragadták meg az egyre inkább eluralkodó életérzést.

Bortnyik Sándor: Zöld szamár
Forrás: Magyar Nemzeti Galéria

Az összebújó szerelmespárt a rideg környezet, a hideg színvilág, a zöld szamárnak emelt emlékmű és a geometrikus formavilág által alkotott térben látjuk. Bortnyik Sándor szemléletesen és nem csekély iróniával érzékelteti a városi élet negatívumait.

De a sokat kárhoztatott nyugati világ nagyvárosi életformájához képest az egzotikumok, az Európán kívüli kultúrák tárgyi világa, a keletiek hitvilága, sőt maguk a fehértől eltérő bőrszínű emberek is extra divatossá váltak. Így lett egyszerre ünnepelt sztár Buddha és Josephine Baker afroamerikai táncosnő. Ráadásul a történelem során először ekkor érkezett meghatározó divatirányzat Amerikából Európába. Ez volt a jazz, a fekete muzsikusok zenéje, amely egész Európát meghódította.

Az art deco korszakával egy időben jelentős társadalmi változások is bekövetkeztek.

A nők helyzete, társadalmi szerepe, életmódja gyökeresen megváltozott. Tömeges munkába állásuk, a nyilvános életbe való bekapcsolódásuk, sportos életvitelük, szabad gondolkodásuk révén az art deco korszak főszereplőivé váltak. Rövidültek a ruháik és a hajuk, cigarettáztak és éjszakai mulatókba jártak, öntudatosakká váltak, ahogy ez Tamara de Łempicka híres festményén, az Auto portrait-n is látványosan tükröződik.

Tamara de Łempicka: Auto portrait 
Forrás: Wikipédia

Łempicka, a lengyel származású francia festőművész, a megtestesült vamp a korszak emblematikus művésznője volt, művészetével és életvitelével egyaránt a korszak ikonjává vált. Alkotásai már életében rendkívül népszerűek voltak, manapság pedig csak magángyűjteményekben, híres hollywoodi színészek, neves művészek kollekcióiban lehet találkozni a festményeivel.

Modiano-plakátok    
Forrás: dohanymuzeum.hu

„Plakátod kevés, de élénk színnel készíttesd, mert nagy színfoltokkal érhetsz el döntő hatást. Használd ki a plakátbetűk robbanó erejét, hogy hirdetésed olvasás nélkül is érthető legyen.” Budapest Székesfőváros Hirdetővállalata plakáthirdetési tízparancsolatának ajánlásait a korszak legtöbb művésze komolyan vette: látványos, könnyen értelmezhető, dekoratív megjelenésű, egyszerű üzenetekkel operáltak.

A művészek szabad kezet kaptak a megbízóktól. Az alkalmazott grafika szíves fogadtatásra lelt a képzőművészek körében, mivel egy plakát megtervezése sokkal költséghatékonyabb volt, mint mondjuk egy festmény elkészítése. A Modiano cigarettapapírt és hüvelyt forgalmazó vállalat plakáttervezésre kérte fel a korszak jelentős alkotóit, többek között Berény Róbertet, Pólya Tibort, Irsai Istvánt, Molnár C. Pált és Pekáry Istvánt, így ugyanarról a témáról számos különböző, de egyaránt remek plakát született.

Az Orion világvevő rádió – részlet az Art deco Budapest, Plakátok, tárgyak, terek című kiállításból. Fotó: Budai Kriszta

Az Orion híradástechnikai vállalat Bottlik József grafikusművész által 1925-ben megtervezett egyszerű, mégis kifejező emblémája az art deco stílusjegyeinek egyik legszebb példája, és annyira sikeres volt, hogy ezt látva sokan a mai napig be tudják azonosítani a márkát. A háromfejű karakter a hang terjedését szimbolizálja, míg a fejek feletti cikkcakkvonalak az elektromosságot. Az embléma összhatásában az art deco egzotikum utáni vágyát is kielégítve indián totemdíszt idéz.

Vaszary János: Morfinista  
Forrás: Magyar Nemzeti Galéria

Ha egyetlen alkotással szeretnénk az art deco stílust bemutatni, kiváló választás Vaszary János Morfinista című képe. A mű főszereplője az art deco korszak elegáns, vagány megjelenésű nője, akinek morfiumos kábulatában Buddha és komor férfialak egyaránt megjelenik, a háttérben pedig égre törő nagyvárosi épületek fojtogató légköre veszi körül.

A cikkhez felhasznált források:
A Magyar Nemzeti Galéria Art deco Budapest, Plakátok, tárgyak, terek című kiállítása. Kurátor: Katona Anikó. Bellák Gábor Jazz és Buddha. Az art deco művészete című előadása, amely az Art deco Budapest kiállításhoz kapcsolódó Múzeum+ programon, április 20-án hangzott el.

A nyitókép a szerző felvétele.

A rovat további cikkei