Mi is a busójárás? Mohács eredeti lakóinak, a sokácoknak a népszokása, amelynek eredetére két magyarázat is van: egyik a tél és a hideg elűzése, a másik a török időkre nyúlik vissza, amikor a mohácsiak csak a mocsárban tudtak menedéket lelni az ellenség elől, és ahonnan a hagyomány szerint egy idős sokác parancsára ijesztő maszkokban, fából készült fegyverekkel törtek elő éjjel, elriasztva a törököket, akik fejvesztve elmenekültek a környékről.
Az ország legnagyobb farsangi mulatsága, az egyik legnépszerűbb ? UNESCO által is jegyzett - turisztikai eseménye és egyben folklórfesztiválja zajlott a múlt hétvégén.
De nem csak nálunk van hagyománya a busójárásnak?
Ptujban (Szlovénia) idén ötvenötödszörre rendezték meg a város hagyományos Nemzetközi Farsangi Fesztiváljának fő eseményét. A 80 álarcos csoport órákig tartó felvonulását Miran Senčar polgármester meghívására megtekintette dr. Hóvári János, a MANK főigazgatója és Dávid Andor, a ljubljanai magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője is. A szlovén farsangi hagyomány és a ptuji fesztivál leglátványosabb eleme a kurentok ? a mohácsi busókkal rokon alakok ? csoportos vonulása. A tetőtől-talpig hosszúszőrű állatbőrbe öltözött, szarvakkal és kolompokkal felszerelt alakok ütemes tánca itt is iszonyú zajjal űzi el a telet. A fesztivál állandó vendége a muravidéki Markovci falu Kopjaši (kopjások) csoportja is, amelynek felszalagozott lándzsákkal előadott látványos játéka pedig a régi lakodalmi szokásokhoz kapcsolódik.
