"Biztosan tudjuk, hogy a híd maradványai valahol a mélyben rejtőznek. Amit nem tudunk, hogy hány pillére, és milyen állapotban maradt fenn" - nyilatkozta a kutatással kapcsolatban Ondrej Sefcu, a cseh Nemzeti Örökségvédelmi Intézet képviselője.
A gótikus Károly-hídtól eltérően, amely a XIV. században IV. Károly német-római császár uralkodása alatt épült, vajmi keveset tudni román stílusú elődjéről. Önmagában már az, hogy a híd női nevet visel, Judit királyné után nevezték el, nagyon szokatlan. Abban az időben a hidakat nem nevezték el, a Károly-hidat is egyszerűen kőhídnak nevezték egészen a XIX. századig.
A szakértők szerint ha sikerülne felfedezni a Judit-híd pilléreit, pontosan be lehetne azonosítani az egykori helyét, és elemezni lehetne a felhasznált építőanyagot is. A kutatók arra is választ kaphatnának, hogy milyen módszerrel épült meg a híd. A búvárok, ha megtalálják a híd maradványait, semmit sem mozdíthatnak el a helyéről, csupán le kell fényképezniük a leleteket
A Judit-híd, amely Prága legelső kőhídja volt, nevét a Premysl-dinasztiabeli II. Ulászló cseh király (1110-1174) feleségéről kapta, s 1170 körül épült. Hossza 514 méter, szélessége pedig 6,9 méter volt. A Judit-híd megépítése előtt a Moldva két partját ugyanott egy fahíd kötötte össze, amelyet az 1157-es árvíz sodort el.
