Buzai táncokkal zárja évadát a Fonó szerdai táncházsorozata

Program

Az élő zenés táncoktatást minden alkalommal énektanítás követi, majd szabad táncházzal folytatódik az este egészen a június 18-ai zárógáláig, amikor hagyományőrző, adatközlő vendégeket is várnak.

Az idei évadban utolsó táncanyagként Buza település táncai szerepelnek a Fonó Szerda táncház programjában Fotó: Szőke Péter
Fotó: Szőke Péter

Az idei évadban utolsó táncanyagként Buza település táncai szerepelnek a Fonó Szerda programjában. A május elejétől június közepéig tartó heti rendszeres alkalmakon az erdélyi Észak-Mezőség területén Szamosújvártól mintegy 35 kilométerre elhelyezkedő Buza táncait kezdő és haladó csoportban oktatják, ahova várnak mindenkit – párral vagy pár nélkül. Az élő zenés táncoktatást minden alkalommal énektanítás követi, majd szabad táncházzal folytatódik az este egészen a június 18-ai zárógáláig, amikor hagyományőrző, adatközlő vendégeket is várnak.

Buzát zenei sajátosságait illetően az Észak-Mezőségen található Tóvidékhez kötik, amelyhez egyébként Melegföldvár és Feketelak vidékét is. Táncszempontból viszont inkább a Belső-Mezőséghez húz. A község neve az Árpád-kori Búza személynévvel azonos, és a helynévképzés régies módjára utal. Lakói ekkor elsősorban szászok (innen a helység német elnevezése, Busendorf), akiknek jelentős része ismeretlen okból a következő században elvándorolt, és megalapította Tekét. Az itt maradottak a 16. század folyamán elmagyarosodtak. Akárcsak a legtöbb erdélyi települést, Buzát sem kímélte a történelem vihara: 1241-ben a tatár, 1545-ben a moldvai vajda, 1602-ben Basta, 1690-ben és 1717-ben a török-tatár dúlta fel és rabolta ki.

A kezdő tánccsoport vezetői: Galát Péter és Baloghné Vatai Barbara, a haladóé Eredics-Fekete Zsuzsanna és Gémesi Zoltán. Az  énektanítást Esztergomi Katinka vezeti, a tánctanítás és a táncház házigazdája pedig aaz Eszterlánc Zenekar.

A koncertről bővebben és jegyek a Fonó weboldalán.