A világ első MI-művészeti aukciója ellen több ezren tiltakoznak
A mesterséges intelligencia elérte a műkereskedelmet: a Christie’s több mint húsz MI-alkotást árverez el, miközben egy petíció az aukció törlését követeli.
A Christie’s aukciósház újabb történelmi mérföldkőhöz érkezett: február 20-án elindítja az első kizárólag mesterséges intelligenciával (MI) készült műveket tartalmazó árverését. Az Augmented Intelligence (Kiterjesztett intelligencia) című aukció több mint húsz tételt kínál, amelyek között festmények, szobrok, digitális alkotások és interaktív élmények is szerepelnek. Az árverés olyan elismert MI-művészek munkáit vonultatja fel, mint Refik Anadol, Claire Silver, Pindar Van Arman, Alexander Reben, Linda Dounia, valamint a Holly Herndon és Mat Dryhurst házaspár, továbbá az MI-művészet úttörőjének számító Harold Cohen.
A Christie's digitális művészeti igazgatója, Nicole Sales Giles szerint az aukció célja bemutatni, hogy az MI miként segítheti a művészek kreativitását, nem pedig helyettesíti az emberi alkotói folyamatokat. Az esemény egyik legkiemelkedőbb tétele Herndon és Dryhurst xhairymutantx sorozatának két darabja, amelyeket 70-90 ezer dollárra becsülnek. Pindar Van Arman kilenc alkotásból álló sorozata, az Emerging Faces (Feltörekvő arcok) akár 250 ezer dollárt is elérhet, míg Alexander Reben egy olyan festményt kínál, amelynek végleges formáját a licitek határozzák meg – minél magasabb az ajánlat, annál több ecsetvonást végez a művet létrehozó robot. Harold Cohen legendás AARON programjának egy rajza is a tételek között szerepel, hangsúlyozva, hogy az MI-művészet nem új keletű jelenség.
A kritikusok szerint az MI által generált műalkotások gyakran olyan művészek munkáin alapulnak, akik nem járultak hozzá a felhasználásukhoz, így a technológia kizsákmányolja az eredeti alkotókat. A viták ellenére az aukció kiemelt érdeklődésre számíthat, a tárgyakat bárki megtekintheti február 20. és március 5. között a Christie's Rockefeller Centerben lévő galériájában.
