A dokumentumokra az a két független filmkészítő bukkant, akik jelenleg Jinnah életéről készítenek dokumentumfilmet. A titkos levélváltásban Jinnah sok mindenben erősítette a volt brit miniszterelnök hindukkal kapcsolatos - már korábban is meglévő - ellenszenvét. Egy Churchill által 1946. augusztus 3-án kelt levél szerint "Komolyan ellenzem Indiának a hindu kasztrendszer részére való átjátszását, ami nagyon valószínű, hogy bekövetkezik".
A levelek persze komoly részét képezték annak a politikai játszmának is, melyet Churchill munkáspártbeli "ellensége", az aktuális kormányfő, Clement Attlee ellen játszott: a kormány India-politikájával szemben mintegy szürke eminenciásként lépett fel Jinnah oldalán. Éppen ezért nem is javasolta, hogy személyesen találkozzanak, és a levelezést is Churchill egyik titkárának címén bonyolították. Mindez sokszor azért bírt fontos értékkel, mert Churchill Pakisztán leendő alapítóját sokszor jelentős belső információkhoz juttatta a brit katonság és politika helyzetét illetően, hogy ezzel is a Muzulmán Ligát erősítse.
A történészek régóta gyanakodtak arra, hogy létezhet egy ilyen levelezés, ám annak egész mostanáig nem akadtak a nyomára. A levelekből az is kiderül, hogy augusztus 16-i Közvetlen Harc Napját Jinnah arra használta, hogy stratégiai helyzetét erősítse mind a kongresszussal, mind a britekkel szemben. Egy 1946. július hetedikén kelt levelében például arra célzott Churchillnek, hogy hamarosan vér fog folyni az utcákon - és ez hamar be is következett, ugyanis nem sokkal később közel 6000 embert öltek meg a Kalkuttai zavargások folyamán, mely India legújabbkori történelmének legszörnyűbb vérengzéseként vonult be a köztudatba. Churcill azonban nem továbbította ezt az értesülését.
