A Beregi-ház, a szegedi belváros egyik ékessége, a téglaépítészet és a szecesszió kivételesen szép találkozása Kótay Pál tervei alapján épült. A falakat ritmusosan téglaszalagok, sorminták tagolják, a sgraffitókon és a pirogránit faldíszeken népművészeti virágmotívumok ékeskednek, az épület a legapróbb részletekig megtervezett és kidolgozott ékszerdoboz.
Két fölsőipari iskolai tanár Kótay Pál által tervezett szomszédos házait Ikervilláknak hívják a szegediek. A szecessziós minták, az épületek tömbjének hasonló kialakítása miatt sok különbségük ellenére rokon vonásokat mutatnak. A két tanár maga is részt vett a tervezésben, ami azt bizonyítja, hogy a szecessziós stílus nem csupán a nagypolgárság ízlésére hatott.
Raichl J. Ferenc először Szabadkán élt és dolgozott. A vajdasági város gyönyörű palotákat köszönhet neki, köztük a maga számára épített villáját, amelyen a magyaros szecesszió díszítőformáinak teljes tárházát alkalmazta. Anyagi gondjai miatt azonban hamarosan elhagyni kényszerült Szabadkát, és Szegedre tette át székhelyét. A Tisza-parti városban ismét saját palota megtervezésébe és felépítésébe fogott, de már az építkezés során kiderült, hogy anyagi okból kénytelen lesz eladni a félig kész házat. A vevő azonban az eredeti tervek alapján fejezte be az építkezést. A szegediek számára csak „a Ságváriként” ismert, és évek óta a tudományegyetem gyakorló gimnáziuma működik benne. Az új funkció miatt számos átalakításon ment keresztül, de homlokzatán ma is a szecesszió dekorativitását hirdetik az arany és kék színű, magyaros szűrmintát idéző kerámia- és mozaikdíszek.
Raichl J. Ferenc szegedi tervezői munkájának eredménye az 1910-ben felépült Móricz-ház is. Az épület különlegessége, hogy háromféle erkélye, háromféle zárt erkélye és tizenegyféle ablaka van, mégis harmonikus és esztétikus.
A Móricz-ház különlegességét a magyar népművészet motívumvilágából átemelt szív- és növényminták is fokozzák, amelyeket a rendkívül látványos kovácsolt vas korlátokon és a Zsolnay-kerámia díszeken figyelhetünk meg.
Raichl leglátványosabb szegedi épülete azonban a város egykori főügyészének megrendelésére készült Gróf-palota. Az előre-hátra húzott homlokzati felületek játékossága, saroktornyai és hullámzó, aranymozaikkal díszített oromfala könnyed megjelenésűvé teszi. Ívelt, csavaros motívumai a legapróbb részletekig kidolgozottak.
Az épület szerencsére csaknem eredeti állapotában maradt fenn, máig a Tisza-parti város ékessége.
A magyaros szecessziós stílus mestere, a kor építészeinek tanítómestere Lechner Ödön volt. Egy épület erejéig ő is próbára tette a szegediek ízlését. 1901-ben, amikor a szecessziós stílus még csupán elterjedőben volt, Erdélyi Mihály építész felkérte, hogy tervezze meg a Deutsch testvérek számára építendő bérpalotája lépcsőházát és homlokzatát. A Deutsch-palota élesen elüt az addigi, hagyományosan historizáló épületektől: a hullámzó attika, a homlokzatra felkerült kék pirogránitvirágok, a fehér kerámiával fedett, szegecselt acéllemezes zárt erkélyek, a kecses indadíszes vaskorlátok látványa erősen megosztotta a város lakosságát.
Baumgarten Sándor építész közel háromszáz iskolát tervezett szerte az országban, elsősorban szecessziós stílusban. A tervezés színvonala a példátlanul magas szám ellenére is egyenletes volt: szinte mindegyik iskola egy ékszerdoboz. A szegedi Fölsőbb Leányiskola elegáns, téglaszalagos épülete, virágdíszes kovácsolt vas kapuja, kerítése barátságosan hívogatja a betérőket.
A szecesszió geometrikus irányzatára is találunk példát Szegeden. A Márer-ház 1911-ben, Tóbiás László és Pick Móric tervei alapján épült. Először paprikamalomnak tervezték, de építés közben lakóházzá alakították. Játékos, aszimmetrikus homlokzata az érdekes maszkokkal és bagolyszemekkel, a geometrikus falminták és a nyílászárók különlegessé teszik. Jelenleg a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem dékáni hivatalának otthona.
A fiatalon elhunyt Magyar Ede a szegedi szecesszió kiemelkedő építésze volt, épületei a városkép meghatározó elemei. Az Ungár–Mayer-palota a város sétálóutcájának egyik végében magasodik. Toronysisakja virágcsokorban végződik, és öt táncoló lányalak figurája öleli körül. A bérpalota tetőmegoldása egészen egyedi, az épület belső díszítettsége pedig a nagypolgári eleganciát ötvözi a szecesszió játékosságával.
Magyar Ede kiapadhatatlan ötletei jó ízléssel párosultak. A palota mozgalmas részletei is harmonikusak, dekoratívak.
Nincs ez másként Magyar talán leghíresebb épülete esetében sem, akit a floreális szecesszió különleges példája, a Reök-palota alapján a magyar Gaudíként emlegettek. Az építtető Reök Iván folyammérnök volt. Talán az ő hivatása ihlette a vízhez kapcsolódó növény- és állatmotívumok gazdag tárházát. A palotán nehezen találunk egyenes vonalat, az egész homlokzat szobrászati elemekkel készült: olyan, mint egy dombormű, a növények szinte hozzánőttek a falakhoz. A Reök-palota minden részletében különleges és megkomponált. Zseniális tervező álompalotája a szegedi belvárosban, amely nap- és évszaktól függően mindig más-más arcát mutatja.
Nyitókép: a Magyar Ede tervei alapján, Ungár Benő és Mayer Áron megbízásából épült Ungár–Mayer-palota a szegedi Dugonics téren. Fotó: MTVA Bizományosi/Faludi Imre
