fbpx

Cifra paloták Szegeden

Az 1879-es szegedi árvíz szinte a teljes belvárost lerombolta. Az újjáépítés Ferenc József ígéretéhez hűen valósult meg: „Szeged szebb lesz, mint volt!” A város Tisza Lajos királyi biztos és Lechner Lajos irányításával új arculatot kapott. Az akkor divatos szecessziós stílusban számtalan palotája épült.

Szeged, 2021. február 14. Az 1910 és 1911 között Magyar Ede tervei alapján, Ungár Benő és Mayer Áron megbízásából épült úgynevezett Ungár–Mayer-palota, a Dugonics téren. Az épület szerkezete vasbetonból készült, amely a 20. század elején még teljesen új építőanyagnak számított. A maga idejében Szeged második legmagasabb épülete volt. A kései szecessziós házban napjainkban polgári lakások vannak, az utca szintjén üzletek és gyorsétterem is található. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzője/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
A Beregi-ház

A Beregi-ház, a szegedi belváros egyik ékessége, a téglaépítészet és a szecesszió kivételesen szép találkozása Kótay Pál tervei alapján épült. A falakat ritmusosan  téglaszalagok, sorminták tagolják, a sgraffitókon és a pirogránit faldíszeken népművészeti virágmotívumok ékeskednek, az épület a legapróbb részletekig megtervezett és kidolgozott ékszerdoboz.

Az Ikervillák egyike, a Szígyártó-ház

Két fölsőipari iskolai tanár Kótay Pál által tervezett szomszédos házait Ikervilláknak hívják a szegediek. A szecessziós minták, az épületek tömbjének hasonló kialakítása miatt sok különbségük ellenére rokon vonásokat mutatnak. A két tanár maga is részt vett a tervezésben, ami azt bizonyítja, hogy a szecessziós stílus nem csupán a nagypolgárság ízlésére hatott.

A másik Ikervilla, a Raffay-ház

Raichl J. Ferenc először Szabadkán élt és dolgozott. A vajdasági város gyönyörű palotákat köszönhet neki, köztük a maga számára épített villáját, amelyen a magyaros szecesszió díszítőformáinak teljes tárházát alkalmazta. Anyagi gondjai miatt azonban hamarosan elhagyni kényszerült Szabadkát, és Szegedre tette át székhelyét. A Tisza-parti városban ismét saját palota megtervezésébe és felépítésébe fogott, de már az építkezés során kiderült, hogy anyagi okból kénytelen lesz eladni a félig kész házat. A vevő azonban az eredeti tervek alapján fejezte be az építkezést. A szegediek számára csak „a Ságváriként” ismert, és évek óta a tudományegyetem gyakorló gimnáziuma működik benne. Az új funkció miatt számos átalakításon ment keresztül, de homlokzatán ma is a szecesszió dekorativitását hirdetik az arany és kék színű, magyaros szűrmintát idéző kerámia- és mozaikdíszek.

A Raichl-palota. Ma a Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziuma működik benne

Raichl J. Ferenc szegedi tervezői munkájának eredménye az 1910-ben felépült Móricz-ház is. Az épület különlegessége, hogy háromféle erkélye, háromféle zárt erkélye és tizenegyféle ablaka van, mégis harmonikus és esztétikus.

A Móricz-ház erkélyei

A Móricz-ház különlegességét a magyar népművészet motívumvilágából átemelt szív- és növényminták is fokozzák, amelyeket a rendkívül látványos kovácsolt vas korlátokon és a Zsolnay-kerámia díszeken figyelhetünk meg.

A Móricz-ház részlete

Raichl leglátványosabb szegedi épülete azonban a város egykori főügyészének megrendelésére készült Gróf-palota. Az előre-hátra húzott homlokzati felületek játékossága, saroktornyai és hullámzó, aranymozaikkal díszített oromfala könnyed megjelenésűvé teszi. Ívelt, csavaros motívumai a legapróbb részletekig kidolgozottak.

A Gróf-palota

Az épület szerencsére csaknem eredeti állapotában maradt fenn, máig a Tisza-parti város ékessége.

A Gróf-palota részlete

A magyaros szecessziós stílus mestere, a kor építészeinek tanítómestere Lechner Ödön volt. Egy épület erejéig ő is próbára tette a szegediek ízlését. 1901-ben, amikor a szecessziós stílus még csupán elterjedőben volt, Erdélyi Mihály építész felkérte, hogy tervezze meg a Deutsch testvérek számára építendő bérpalotája lépcsőházát és homlokzatát. A Deutsch-palota élesen elüt az addigi, hagyományosan historizáló épületektől: a hullámzó attika, a homlokzatra felkerült kék pirogránitvirágok, a fehér kerámiával fedett, szegecselt acéllemezes zárt erkélyek, a kecses indadíszes vaskorlátok látványa erősen megosztotta a város lakosságát.

A Deutsch-palota

Baumgarten Sándor építész közel háromszáz iskolát tervezett szerte az országban, elsősorban szecessziós stílusban. A tervezés színvonala a példátlanul magas szám ellenére is egyenletes volt: szinte mindegyik iskola egy ékszerdoboz. A szegedi Fölsőbb Leányiskola elegáns, téglaszalagos épülete, virágdíszes kovácsolt vas kapuja, kerítése barátságosan hívogatja a betérőket.

A Fölsőbb leányiskola. Ma a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola működik az épületben

A szecesszió geometrikus irányzatára is találunk példát Szegeden. A Márer-ház 1911-ben, Tóbiás László és Pick Móric tervei alapján épült. Először paprikamalomnak tervezték, de építés közben lakóházzá alakították. Játékos, aszimmetrikus homlokzata  az érdekes maszkokkal és bagolyszemekkel, a geometrikus falminták és a nyílászárók különlegessé teszik. Jelenleg a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem dékáni hivatalának otthona.

A Márer-ház

A fiatalon elhunyt Magyar Ede a szegedi szecesszió kiemelkedő építésze volt,  épületei a városkép meghatározó elemei. Az Ungár–Mayer-palota a város sétálóutcájának egyik végében magasodik. Toronysisakja virágcsokorban végződik, és öt táncoló lányalak figurája öleli körül. A bérpalota  tetőmegoldása egészen egyedi, az épület belső díszítettsége pedig a nagypolgári eleganciát ötvözi a szecesszió játékosságával.

Az Ungár–Mayer-palota

Magyar Ede kiapadhatatlan ötletei jó ízléssel párosultak. A palota mozgalmas részletei is harmonikusak, dekoratívak.

A Reök-palota

Nincs ez másként Magyar talán leghíresebb épülete esetében sem, akit a floreális szecesszió különleges példája, a Reök-palota alapján a magyar Gaudíként emlegettek. Az építtető Reök Iván folyammérnök volt. Talán az ő hivatása ihlette a vízhez kapcsolódó növény- és állatmotívumok gazdag tárházát. A palotán nehezen találunk egyenes vonalat, az egész homlokzat szobrászati elemekkel készült: olyan, mint egy dombormű, a növények szinte hozzánőttek a falakhoz. A Reök-palota minden részletében különleges és megkomponált. Zseniális tervező álompalotája a szegedi belvárosban, amely nap- és évszaktól függően mindig más-más arcát mutatja.

Nyitókép: a Magyar Ede tervei alapján, Ungár Benő és Mayer Áron megbízásából épült Ungár–Mayer-palota a szegedi Dugonics téren. Fotó: MTVA Bizományosi/Faludi Imre

A rovat további cikkei