A Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Hagyományok Háza Muzsikáló Magyarország 2019. címmel kiírt pályázata eredményeként 52 vidéki és budapesti vendéglátóegységnek tette lehetővé cigányzenekar foglalkoztatását.
A program idén augusztus 1. és november 2. között valósult
meg, célja a hagyományos cigányzene támogatása és népszerűsítése volt.
Fekete
Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára a
november nyolcadikán a Hagyományok Házában megtartott sajtótájékoztatón elmondta,
hogy hálával tartozunk Kerényi Imrének, aki a program kitalálásában működött
közre. „Először voltam tagja a zenészek kiválasztásában döntő zsűrinek, számos
vendéglátóhelyiséget kerestem fel, s úgy tapasztaltam, hogy nagyon jó
zenészekkel állunk szemben” – mondta, majd hozzátette, ezek a zenészek
bármilyen stílusban képesek játszani.
Kelemen
László, a Hagyományok Háza főigazgatója rövid ismertetőt tartott a cigányzene
magyarországi történetéről, kifejtette, milyen akadályok és félreértések
nehezítették kibontakozásában a műfajt. „A cigányzene pont annyira hiteles,
mint a falusi népzene” – állapította meg. „Azért is vállalta fel a Muzsikáló
Magyarország elnevezésű programot a Hagyományok Háza, mert mindent meg kell
tenni azért, hogy ez a fajta érték ne tűnjön el” – hangsúlyozta.
Pál István „Szalonna”, a Muzsikáló Magyarország 2019. program szakmai vezetője kitért rá, hogy a visszajelzések alátámasztják, nőt a látogatottság az olyan vendéglátóhelyeken, ahol élő cigányzene szólt. „Hosszútávon érdemes az oktatást is komolyan venni, mert több nagy név eltávozott már, noha van utánpótlás, de ösztönözni kell a fiatalokat, hogy van értelme csinálniuk ezt” – fejtette ki.
Eredics Gábor, a Dankó Rádió csatornaigazgatója úgy látta, hogy a cigány muzsikusok a magyar kultúra hordozói. „Tizenhét helyszín látogatását tudtuk megoldani, ebből hét vidéki helyszín volt, tehát tizenhét zenekartól rögzítettünk anyagot, ezek majd adásba kerülnek a rádióban” – mondta.
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
